"Oroszország abszolút elidegeníthetetlen része ennek a régiónak, ezért nem mehet el sehová. Oroszország nem tud elmenni Örményországból" - hangoztatta a tisztviselő.

A Kreml szóvivője Pasinjánnak a La Repubblica című olasz lapnak adott interjúját kommentálta, amelyben az örmény kormányfő egyebek között azt hangoztatta, hogy Oroszország önként kivonul Hegyi-Karabahból. Peszkov felhívta a miniszterelnök figyelmét arra, hogy "több örmény él Oroszországban, mint magában Örményországban", és többségük hazafi, aki méltó módon járul hozzá az ország fejlődéséhez.

"Oroszország továbbra is következetes, nagyon fontos szerepet játszik a helyzet stabilizálásában és a régió konfliktusmentesítésében. Továbbra is ez lesz a szerepünk" - mondta.

Fontosnak nevezte, hogy minden részes állam továbbra is elkötelezett a Hegyi-Karabah birtoklásáért vívott 2020-as örmény-azeri háborút lezáró háromoldalú, örmény-azeri-orosz közös nyilatkozat mellett.

"Természetesen azóta történtek új fejlemények, amelyek némileg változtattak a helyzeten. De ez nem jelenti azt, hogy Oroszország tevékenységének beszüntetésére készülne"- nyilatkozott Peszkov.

A RIA Novosztyi hírügynökség emlékeztetett rá, hogy Azerbajdzsán határőrsége idén áprilisában ellenőrzőpontot létesített az Örményországgal közös határon, az orosz békefenntartók által ellenőrzött, "lacsini folyosónak" nevezett útnak az elején, amely a zömmel örmények lakta Hegyi-Karabah székvárosába, Sztyepanakertbe vezet. Az azeri poszt mellett megfigyelőállása van az orosz békefenntartó kontingensnek.

Baku az ellenőrzőpont megjelenését biztonsági fenyegetésekkel, valamint azzal magyarázta, hogy az örmény fél szerinte jogsértő módon használja a Sztyepanakertbe vezető utat. Az örmény külügyminisztérium a poszt felállítását a 2020-as háromoldalú nyilatkozatának durva megsértésének nevezte, és hangsúlyozta, hogy a folyosó lezárása humanitárius katasztrófához vezetett Hegyi-Karabahban.

Jereván és Baku tavaly Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió közvetítésével tárgyalásokat kezdett egy jövőbeli békeszerződésről. Pasinján idén májusban kijelentette, hogy Jereván elismeri Azerbajdzsán szuverenitását Hegyi-Karabah felett, Ilham Aliyev azeri elnök pedig úgy vélekedett, hogy a két transzkaukázusi köztársaság a közeljövőben megkötheti a békét, ha Jereván nem változtat álláspontján.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kedden közölte, hogy Moszkva magyarázatot kért Jerevántól a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) működésének alapját jelentő, 1998-as Római Statútum ratifikálásával kapcsolatban.

"Magyarázatot kértünk az örmény féltől ebben az ügyben, és további lépéseinket Jereván válaszának tartalma alapján fogjuk meghatározni" - mondta Zaharova.

Az örmény kormány szeptember 1-jén beterjesztette a parlamentnek a Római Statútum ratifikálásáról szóló határozattervezetet. Az ügy feszültség forrása Moszkva és Jereván között, mert Nemzetközi Büntetőbíróság tárgyalás-előkészítő kamarája március 17-én elrendelte Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman "letartóztatását", azzal vádolva meg őket, hogy "törvényellenesen hurcoltattak el gyerekeket Ukrajnából". Moszkva ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy - egyébként Washingtonhoz és Pekinghez hasonlóan - nem ismeri el az ICC bíróság joghatóságát.

Oroszország és Örményország egyaránt tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB), és így egymás katonai szövetségesei.