TV műsor

Lavrov hasznosnak nevezte az afganisztáni rendezésről folytatott Moszkvai tárgyalásokat

Külföld, 2019.02.05

Hasznosnak nevezte a Moszkvába az afganisztáni rendezés érdekében összehívott, kétnapos konferenciát Szergej Lavrov külügyminiszter kedden Dusanbéban.

"Ezt a találkozót hivatalosan nem az orosz fél, hanem az Oroszországban élő afgánok szervezték meg. Mi logisztikával és vízumkiadás révén segítettük. Úgy gondoljuk, hogy hasznos lesz" - mondta Lavrov az orosz-tádzsik szlavisztikai egyetemen.

Az orosz diplomácia vezetője elmondta, hogy a Moszkvában kedden kezdődő tanácskozáson olyan politikusok vesznek rész, akik nem viselnek kormányzati tisztséget Afganisztánban, de érdekeltek abban, hogy az ország "kiszakadjon a válságspirálból, és folyamatos fejlődésnek induljon".

A meghívottak között említette meg Hamid Karzai volt elnököt és Mohammad Junusz Kanun volt alelnököt. Lavrov azt hangoztatta, hogy az afganisztáni rendezésről nyíltan, az összes érdekelt politikai fél bevonásával, a szomszédos államok érdekeinek figyelme vételével és az összes közép-ázsiai ország részvételével kell tárgyalni.

A moszkvai konferenciára az afgán kormány és ellenzék mellett az Oroszországban terrorszervezetként számon tartott és betiltott tálib mozgalom képviselői is meghívást kaptak. Velük kapcsolatban Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden leszögezte, hogy nem szándékoznak a Kremlben fogadni őket. A fórumon a TASZSZ hírügynökség szerint ott lesznek a FÁK-országokbeli és az európai afgán diaszpóra tagjai, valamint Irán és Pakisztán képviselői is.

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a tanácskozás célja "egy széles körű afgán alap megteremtése a békefolyamat megindítása érdekében".

Magas beosztású afgán kormányilletékesek a demokrácia alapelveinek és Afganisztán érdekeinek elárulásaként értékelték a moszkvai találkozót. Abdulla Abdulla miniszterelnök szerint a kormánynak kellene adnia a béketárgyalások magját. Jelezte ugyanakkor: ha a moszkvai értekezlet hozzájárul a valódi béketárgyalások megkezdéséhez, akkor mindezek ellenére előrelépésnek lehet majd tekinteni.

Lavrov kedden Dusanbéban bejelentette, hogy Moszkva támogatni fogja az Afganisztánnal szomszédos Tádzsikisztánt fegyveres erőinek korszerűsítésében és határőrizetének megerősítésében. Egy nappal korábban Biskekben arról beszélt, hogy Oroszország kész fontolóra venni egy újabb katonai bázis létrehozását Kirgizisztánban, amelynek igénye a helyi vezetésben az Afganisztán felől érkező terrorfenyegetés miatt merült fel. Az orosz fegyveres erőknek Tádzsikisztánban is van támaszpontjuk, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetén belüli együttműködés értelmében.

Oroszország jogelődje, a Szovjetunió fegyveres erői 1979. december 25. és 1989. február 15. között egy meghiúsult ideológiai és geostratégiai terjeszkedési kísérlet keretében harcoltak Afganisztánban. Az Egyesült Államok 2001-ben, a területén az al-Kaida terrorszervezet által végrehajtott támadások után avatkozott be a közép-ázsiai országban, megszerezve az ENSZ Biztonsági Tanácsának támogatását is. Az amerikaiak és szövetségeseik által támogatott afgán kormány harcban áll a tálibokkal.

Donald Trump amerikai elnök a közelmúltban bejelentette, hogy jelentős mértékben csökkenteni kívánja az amerikai katonai jelenlétet a Washington és a tálibok közötti, szerinte sikerrel zárult tárgyalások nyomán. Az afgán kormány részéről az az aggodalom fogalmazódott meg, hogy az amerikai és a szövetséges erők távozása nyomán a táliboknak nem lesz okuk rész venni a béketárgyalásokban.

Biztonsági szakértők egybehangzó véleménye szerint az Irakban és Szíriában elszenvedett katonai vereségét követően az Iszlám Állam terrorszervezet erőit Afganisztánba csoportosítja át, Közép-Ázsia államai és Oroszország biztonságát fenyegetve.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!