Álláspontja szerint az amerikai részről megfogalmazott, a szerződések alapjául szolgáló elveket semmibe vevő ultimátumok alapján nem lehet párbeszédet folytatni. Lavrov arra reagált, hogy Marshall Billingslea amerikai elnöki leszerelési különmegbízott kedden Washingtonban kijelentette: elvi megállapodás született az Egyesült Államok és Oroszország között a Start-3 egyezmény hatályának meghosszabbításáról. "Szeretnénk meghosszabbítani az Új START egyezmény érvényességét egy bizonyos időre, feltéve, ha cserében ők (az oroszok) elfogadják nukleáris fegyverarzenáljuk korlátozását, azaz befagyasztását" - fogalmazott a konzervatív Heritage Alapítvány interneten bonyolított konferenciáján Billingslea.

Lavrov úgy vélekedett, "nem tisztességes" Billingsleanek az az állítása, miszerint Oroszország kész lenne a robbanótöltetek számának befagyasztására, és Moszkva azt akarja, hogy ehhez az intézkedéshez Peking is csatlakozzon. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok kizárólag a robbanófejek számát korlátozná, köztük a harcászati eszközökét is, a saját újonnan megjelent hordozóeszközeit azonban nem. Megismételte az orosz álláspontot, amely szerint az amerikai taktikai atomfegyvereket a számba vételük és tárgyalásokba történő bevonásuk előtt az európai NATO-tagállamok területéről vissza kellene szállítani a tengerentúlra.

Szergej Lavrov kifejezte Oroszország készségét arra, hogy a hatályos szerződés érvényét kiterjessze két kifejlesztett és öt fejlesztés alatt álló fegyverzettípusra. Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok ki akarja hagyni a hadászati biztonságról folytatott tárgyalások témái közül a világűr militarizálását, holott hadszíntérként már mind a kozmosz, mind pedig a kibertér megjelent a doktrínáiban.

Hozzátette: Moszkva nem tudja nem figyelembe venni, hogy Washington nem kíván csatlakozni az általános atomcsendegyezményhez, valamint azt, hogy az atomstopegyezmény megsértésével olyan hadgyakorlatokba vonja be a többi NATO-tagországot, amelyen a harcászati nukleáris fegyverek bevetését gyakorolják.

Lavrov leszögezte, hogy Moszkva pragmatikusan viszonyul mind Washingtonhoz, mind Pekinghez, és nem kíván "holmi intrikák kedvéért" a saját kárára vagy az egyiktől, vagy a másiktól elhatárolódni.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter, a hadászati fegyverzetcsökkentési tárgyalások moszkvai felelőse a TASZSZ orosz hírügynökségnek azt mondta, hogy Moszkva és Washington egyelőre nem áll a megállapodás küszöbén, ezért nem látja okát annak, hogy az elmúlt napokban az amerikai fél miért küldött ezzel ellentétes jelzéseket a nyilvánosság felé. Közölte, hogy a Billingsleavel október 5-én Helsinkiben megtartott kétoldalú tárgyalási fordulót követően a START-3 ügyében a november 3-án esedékes amerikai elnökválasztásig semmilyen megállapodás és személyes találkozó nem várható.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szintén újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy mind Moszkva, mind Washington tisztában van a START-3 meghosszabbításának fontosságával, de "vasbeton-szilárdságú megállapodás" nem született közöttük. Kifejezte reményét, hogy a felek ebben az ügyben egy nyomvonalon maradnak.

A 2010-ben Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök által Prágában aláírt START-3 megállapodás a rendszeresített robbanófejek számát 1550-ben, a hordozóeszközökét pedig - beleértve a rendszerbe nem állított eszközöket is - 800-ban maximalizálja. Ezek közül 700-at állíthatnak rendszerbe.

A szerződés hatálya jövőre, február 5-én jár le, és legfeljebb öt évre, 2026-ig meghosszabbítható. Moszkva erre többször is javaslatot tett, de Washington hivatalosan mindeddig nem reagált.