Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina főként szerbek lakta országrészének, a boszniai Szerb Köztársaságnak az elnöke többször is felvetette, hogy függetleníteni szeretné az általa irányított területet, és reményének adott hangot, hogy elképzelését Belgrád és Moszkva is támogatja. A szerb vezetés azonban mindannyiszor leszögezte, hogy Bosznia-Hercegovina egysége mellett áll ki, és Szergej Lavrov is ezt az álláspontot képviselte, amikor azt mondta, Oroszország szerint az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződésnek nincsen alternatívája, és kiáll Bosznia függetlensége, valamint területi egysége, illetve az országrészek és a három államalkotó nép alkotmányos jogai mellett.

A daytoni békeszerződés értelmében Bosznia-Hercegovinát két, nagy önállóságot élvező államalakulatra osztották: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A daytoni szerződés alapján a két entitásnak külön kormánya, parlamentje és alkotmánya is van, és képviseltetik magukat a két országrészt összekötő, szövetségi szintű hatalmi intézményekben. A megállapodás a három államalkotó népcsoportnak, a szerbnek, a horvátnak és a bosnyáknak ugyanolyan jogokat adott, és Bosznia-Hercegovinában egyetlen döntést sem lehet meghozni addig, amíg nincs közöttük egyetértés.

A sajtó nagy része arról írt, Lavrov azért érkezik két héttel az általános választások előtt Boszniába, hogy támogatásáról biztosítsa a szerb vezetőket, különösen Milorad Dodik boszniai szerb elnököt. Lavrov mindazonáltal nem kampányolt egyik párt vagy népcsoport mellett sem, hanem leszögezte, hogy Moszkva nem akar beavatkozni Szarajevó belügyeibe, és nem akarja az október 7-re tervezett általános választások kimenetelét sem befolyásolni. Mint mondta: Oroszország annyiban érdekelt a boszniai választások eredményét illetően, hogy reményei szerint a végeredmény belpolitikai megnyugvást hoz az országnak, illetve Oroszország és Bosznia kapcsolata tovább tud fejlődni.

Az orosz és a boszniai külügyminiszter a 2019-2020-as évre vonatkozó közös tervekről aláírt egy megállapodást, amelyben a leginkább időszerű kérdésekhez való hozzáállásról, egyebek mellett Bosznia tervezett európai uniós és NATO-csatlakozásáról, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) való tagságáról egyeztettek. Lavrov aláhúzta: Oroszország eddig is jól együtt tudott működni az EU-val, és nem látja okát annak, hogy ezt az együttműködést a jövőben ne lehetne folytatni.

Igor Crnadak boszniai külügyminiszter a közös sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország megnyitotta piacát a boszniai áruk előtt, különös tekintettel a gyümölcsexportra, ami óriási lehetőséget jelent Boszniának. A tervek szerint a jó együttműködést a jövőben a gazdaság más területeire is ki lehet terjeszteni.

Szergej Lavrov késő délután a boszniai Szerb Köztársaság kormányzati központjában, Banja Lukában részt vesz egy ortodox templom alapkövének letételén, valamint tárgyal Milorad Dodik boszniai szerb elnökkel.