TV műsor

Lengyel elnöki kabinetfőnök: rendezésre vár a második világháborús német kártérítés ügye

Külföld, 2020.12.07

A második világháborús veszteségekért Lengyelországnak járó német kártérítés továbbra is az egyik nyitott téma Varsó és Berlin között - mondta el a lengyel államfői kabinetfőnök hétfőn, a lengyel-német kapcsolatok rendezésének alapelveiről szóló szerződés aláírásának 50. évfordulója kapcsán.

Andrzej Duda elnök kabinetfőnöke és külügyi államtitkára, Krzysztof Szczerski a PAP hírügynökségnek nyilatkozva felidézte a második világháború utáni lengyel-német megbékélés fő állomásait, köztük azt, hogy 1970. december 7-én aláírták a Lengyelország nyugati határainak elismeréséről és a kétoldalú kapcsolatok rendezésének alapelveiről szóló szerződést.

A még rendezésre váró mozzanatok között említette Szczerski egyrészt a lengyel háborús áldozatok berlini emlékhelyének létrehozását, s ebben a vonatkozásban pozitívumként említette, hogy a német szövetségi parlament, a Bundestag egy október végi határozatában már döntött az erre vonatkozó tervről.

A másik rendezendő ügy Szczerski szerint a háborús kártérítés; ezzel kapcsolatban meggyőződését fejezte ki, hogy a lengyel és a német fél "a megfelelő pillanatban kész lesz tárgyalóasztalhoz ülni".

A háborús anyagi veszteségekről egy lengyel parlamenti munkacsoport hároméves munka után szeptemberre készített el egy elemzést. A csoport vezetője, Arkadiusz Mularczk képviselő szerint a zárójelentés közzététele politikai döntésen múlik. Lengyelország 1947-ben 250 milliárd háború előtti zlotyra - mai árfolyamon mintegy 850 milliárd amerikai dollárra - becsülte a Németország okozta második világháborús veszteségeket. Mularczyk szerint az új elemzésben más összeget jelölnek meg. Német politikusok viszont korábban úgy nyilatkoztak: a kárpótlást lezárt ügynek tekintik.

A lengyel-német kapcsolatok aktuálpolitikai vonatkozásai közül Szczerski hétfőn az európai ügyeket emelte ki, ezen belül azt a felelősséget, amelyet Németország "kétségtelenül visel nemcsak (...) az Európai Unió (EU) legnagyobb államaként, hanem formálisan is, az EU Tanácsának soros elnökségét betöltve".

A kabinetfőnök ezzel minden bizonnyal az uniós költségvetés körüli vitára utalt, és ebben a vonatkozásban megerősítette: amennyiben megjelenik egy "konszenzusos", "semelyik tagállamot sem kirekesztő" javaslat, Varsó kész "konstruktív együttműködésre".

Az évfordulós ünnepségeket eredetileg a lengyel és a német államfő részvételével tervezték megtartani Varsóban, a koronavírus-járvány miatt azonban a megemlékezésen végül Szczerski vett részt a német szövetségi elnöki hivatal vezetőjével, Stephan Steinleinnal együtt.

A két tisztségviselő megkoszorúzta az 1943-as gettófelkelés, valamint az 1944-es varsói felkelés áldozatainak emlékművét, továbbá az egykori német kancellár, Willy Brandt emlékművét is. Brandt a történelmi szerződés aláírása kapcsán 1970 szeptemberében tett varsói látogatása alkalmából térdre borult a gettófelkelés emlékműve előtt, a váratlan gesztus a lengyel-német megbékélés egyik jelképe lett.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!