Rau a beszélgetésben az 1989-es lengyelországi rendszerváltás előtti helyzethez, ezen belül a Szolidaritás független szakszervezet 1980-as megalapításához hasonlította a fehéroroszországi fejleményeket.

"Látszik, hogy a változások visszafordíthatatlanok" - jelentette ki, hozzáfűzve: a fehérorosz társadalom megszabadult a félelemtől, "túljutott a beletörődés akadályán is", a hatalmat már nem legitimálhatja csupán az, hogy "fizikailag képes a kormányzásra". Rau szerint a társadalom "arra jutott, hogy másfajta felhatalmazásra van szükség".

A miniszter paradox helyzetnek nevezte, hogy Moszkva egyfelől saját hatalmi szférájában szeretné tudni Fehéroroszországot, másfelől jobb kapcsolatokra törekszik a Nyugattal.

"Ez nagyon nehéz helyzet Vlagyimir Putyin (orosz elnök) számára" - szögezte le Rau. Emlékeztetett arra is, hogy egyes nyugati országok - köztük első alkalommal Németország - az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezésével kapcsolatos fejlemények nyomán felvetették a német-orosz együttműködésben készülő Északi-Áramlat-2 gázvezeték leállítását.

Oroszország hitelessége csorbát szenvedett, és a projekt létjogosultságát az is megkérdőjelezi, hogy mélyíti az Európai Unión belüli véleménykülönbségeket - jelentette ki.

Navalnij megmérgezését Rau "elfogadhatatlan módszernek" nevezte. Rámutatott, hogy eddig volt orosz ügynököket mérgeztek meg, ami szintén megengedhetetlen, de aktív politikusokkal szemben ilyesmi először fordult elő.

A lengyel külügyminiszter szerdán részt vesz a 30. Nemzetközi Gazdasági Fórumon a délnyugat-lengyelországi Karpaczban. Az ez alkalomból Lengyelországba látogató Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezetővel együtt felszólalnak a fehéroroszországi helyzetnek szentelt karpaczi pódiumbeszélgetések egyikén.

Fehéroroszországban az augusztus 9-én tartott, vitatott eredményű elnökválasztás óta rendszeresek a hatodszor is hatalomra került Aljakszandr Lukasenka elleni tömegtüntetések, és az elnök nyugati szankciókkal is kénytelen szembenézni.