Lengyel legfelsőbb bíróság: nem vonható kétségbe az államfő által kinevezett bírák legitimitása
Külföld, 2020.01.08
A lengyel legfelsőbb bíróság (SN) szerdai ítéletében leszögezte, hogy nem lehet kétségbe vonni az államfő által kinevezett bírák legitimitását, sem megkérdőjelezni az országos igazságszolgáltatási tanácsnak (KRS) a bírójelöltekre vonatkozó eddigi határozatait.
Az ítélet egy fellebbezésre született, amely kétségbe vonta a KRS függetlenségét, illetve az általa az államfő elé terjesztett egyik jelölt bírói státusát.
Az ítélet hátterében az áll, hogy a legfelsőbb bíróság egyik kamarája tavaly decemberben az Európai Bíróság novemberi döntésére hivatkozva úgy ítélte meg, a jelenlegi KRS "nem ad megfelelő garanciákat arra, hogy független a törvényhozói és a végrehajtó hatalomtól". A döntés nyomán egyes bírák kétségbe vonták a KRS által kinevezett kollégáik bírói státusát is.
A szerdai ítélet szerint az Európai Bíróság novemberi döntésének végrehajtása nem ütközik a lengyel alkotmányba. Az ítélet kimondja: a legfelsőbb bíróság jogosult konkrét esetekben annak megvizsgálására, hogy a KRS megfelel-e az Európai Bíróság említett ítéletében megfogalmazott, a tanács függetlenségére vonatkozó kritériumoknak, és amennyiben úgy találja, hogy nem, és ez hatással volt egy konkrét határozat tartalmára, az SN jogosult az adott határozatot érvényteleníteni.
A legfelsőbb bíróság hangsúlyozta, hogy a KRS határozatai alapján már kinevezett bírák státusa nem vonható kétségbe, mivel ez "hosszú évekre megbéníthatná" a folyamatban lévő bírósági eljárásokat.
A kormányzó Jog és Igazságosság párt törvénymódosítással akarja meggátolni az új bírák legitimitásának megkérdőjelezését. A módosítás fegyelmi intézkedéseket tenne lehetővé olyan bírák esetében, akik politikai tevékenységet folytatnak, vagy megkérdőjelezik egy másik bíró kinevezésének jogszerűségét.
Az alsóházban a tavaly év végén már megszavazott törvénytervezet ellenzéki oldalon tiltakozásokat váltott ki. A szenátusnak január végéig kellene döntenie róla. Tomasz Grodzki, az ellenzéki többségű szenátus elnöke a tervezetet véleményezésre a Velencei Bizottsághoz továbbította. Az Európa Tanács mellett működő szakértői testület tagjai ez ügyben csütörtökön Varsóba érkeznek. Grodzki szerdán Brüsszelben Vera Jourovával, az Európai Bizottság cseh alelnökével, valamint Didier Reynders igazságügyi biztossal is megbeszélést folytatott a készülő módosításokról. A PiS több politikusa viszont úgy ítélte meg, hogy ezekkel az egyeztetésekkel "külföldi tényezőket vontak be egy szuverén ország törvényhozásába".
Az ítélet hátterében az áll, hogy a legfelsőbb bíróság egyik kamarája tavaly decemberben az Európai Bíróság novemberi döntésére hivatkozva úgy ítélte meg, a jelenlegi KRS "nem ad megfelelő garanciákat arra, hogy független a törvényhozói és a végrehajtó hatalomtól". A döntés nyomán egyes bírák kétségbe vonták a KRS által kinevezett kollégáik bírói státusát is.
A szerdai ítélet szerint az Európai Bíróság novemberi döntésének végrehajtása nem ütközik a lengyel alkotmányba. Az ítélet kimondja: a legfelsőbb bíróság jogosult konkrét esetekben annak megvizsgálására, hogy a KRS megfelel-e az Európai Bíróság említett ítéletében megfogalmazott, a tanács függetlenségére vonatkozó kritériumoknak, és amennyiben úgy találja, hogy nem, és ez hatással volt egy konkrét határozat tartalmára, az SN jogosult az adott határozatot érvényteleníteni.
A legfelsőbb bíróság hangsúlyozta, hogy a KRS határozatai alapján már kinevezett bírák státusa nem vonható kétségbe, mivel ez "hosszú évekre megbéníthatná" a folyamatban lévő bírósági eljárásokat.
A kormányzó Jog és Igazságosság párt törvénymódosítással akarja meggátolni az új bírák legitimitásának megkérdőjelezését. A módosítás fegyelmi intézkedéseket tenne lehetővé olyan bírák esetében, akik politikai tevékenységet folytatnak, vagy megkérdőjelezik egy másik bíró kinevezésének jogszerűségét.
Az alsóházban a tavaly év végén már megszavazott törvénytervezet ellenzéki oldalon tiltakozásokat váltott ki. A szenátusnak január végéig kellene döntenie róla. Tomasz Grodzki, az ellenzéki többségű szenátus elnöke a tervezetet véleményezésre a Velencei Bizottsághoz továbbította. Az Európa Tanács mellett működő szakértői testület tagjai ez ügyben csütörtökön Varsóba érkeznek. Grodzki szerdán Brüsszelben Vera Jourovával, az Európai Bizottság cseh alelnökével, valamint Didier Reynders igazságügyi biztossal is megbeszélést folytatott a készülő módosításokról. A PiS több politikusa viszont úgy ítélte meg, hogy ezekkel az egyeztetésekkel "külföldi tényezőket vontak be egy szuverén ország törvényhozásába".
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!