Az államelnökség tagjai esküt tettek arra, hogy lelkiismeretesen teljesítik kötelességüket, tiszteletben tartják Bosznia-Hercegovina alkotmányát, teljesítik a daytoni békeszerződésben foglaltakat, védik és előmozdítják az emberi jogokat, valamint gondoskodnak az országban élő minden nemzetiség és az állampolgárok érdekeiről és egyenlőségéről.

Beszédében Milorad Dodik kiemelte, célja a három államalkotó népcsoport, a szerb, a bosnyák és a horvát megállapodását szeretné elősegíteni, valamint arra fog törekedni, hogy a két országrész, a főként bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderáció, valamint a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaság megegyezésre jusson a vitás kérdésekben. Ezen felül bejelentette, hogy meg kívánja szüntetni a nemzetközi közösség főképviselőjének hivatalát, mert szerinte az elavult, és most már máshogyan kell döntéseket hozni, mint az 1992-1995-ös délszláv háborút lezáró daytoni szerződés idején.

Sefik Dzaferovic rámutatott, hogy a boszniai állampolgárok már belefáradtak az értelmetlen politikai vitákba, és békésen szeretnének élni, ezért arra szólította fel hivatali kollégáit, hogy vigyázzanak szavaikra, mert azok problémákat okozhatnak. Mint mondta: az a cél, hogy folytassák az elődjeik által megkezdett reformokat és az európai integrációt.

Zeljko Komsic a diszkrimináció ellen szólalt fel, és leszögezte, mindent megtesz minden fajta egyenlőség elérése érdekében. A horvát elnökségi tag az EU-ban és a NATO-ban látja Bosznia-Hercegovina jövőjét, emellett a gazdaság megerősítését, valamint a szomszédos országokkal fenntartott jó viszony előmozdítását nevezte meg elsődlegesen fontos teendőnek.

A kollektív államelnökségnek mindig van egy soros elnöke. Az elnökök nyolchavonta váltják egymást, a pozíciót először az töltheti be, aki a választások során a legtöbb szavazatot kapta. Milorad Dodikra az október 7-i elnökválasztáson 368 ezren, Zeljko Komsicra valamivel több mint 225 ezren, Sefik Dzaferovicra pedig 212 ezren szavaztak.