A miniszterelnök-helyettes ünnepi köszöntőjében párhuzamot vont a magyar történelem több kiemelkedő eseménye idején előállt helyzet s azok adta feladatok között, majd megállapította: a történelmi megemlékezések értelme az, hogy levonjuk a múltunkban rejlő tanulságokat és erőt merítsünk őseink példájából.

Rámutatott: őseink olyan értékeket hoztak létre, amelyek a magyarság és az egyetemes emberiség számára is értékek. Leszögezte: ha az erre való büszkeség megvan a nemzet tagjaiban, heroikus történelmünk sorsközösségének tudata, az hogy egy csodálatos nyelvnek, kultúrának az örökösei vagyunk, akkor ez jelenti a megtartó erőt a következő évszázadokra.

Elmondta: számos nagyszerű esemény van a magyar történelemben, de a magyar nemzet kollektív emlékezete azért mégis március 15.-hez köti a büszkeséget, ami a nemzet megmaradásának egyik garanciája. "Nekünk két dolgot kell egyszerre megcsinálnunk: nemzeti függetlenségünk megvédését, másfelől pedig saját nemzetünk kultúrájának, történelemtudatunknak, nyelvünknek, örökségünknek, az életformánknak a megvédését" - mutatott rá Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes a nemzetpolitika értelmezésének tekintetében szólt arról is, hogy a magyarság nem tud csonkítatlanul fennmaradni, ha bármely nemzetrésze elvész. Rávilágított: a nemzetrészek pedig akkor tudnak megmaradni, ha egyfelől a magyar állam identitásvédelemmel és számos más módon ehhez hozzájárul, de alapvetően akkor, hogyha az adott külhoni magyarság meg akar maradni. Megállapította: ez a megmaradni akarás a többi nemzetrésznek és az egyetemes magyarságnak is erőt ad.

"Adja a Jóisten, hogy 1848, ami csillag a magyar történelem egén, ez a csillag ma is utat mutasson nekünk" - zárta beszédét Semjén Zsolt.

A fogadáson a nemzeti ünnep alkalmából odaítélt magas magyar állami kitüntetések átadására is sor került, ezeket a Magyar Szövetség megyei képviselőinek, a Kassa megyei Nagy Györgynek, a Gömöri Kézművesek Társulása elnökének, illetve Auxt Ferenc besztercebányai képviselőnek ítélték oda.