Rámutatott: eleink az 1848/49-es forradalom és szabadságharc során azért küzdöttek, hogy megvalósuljon a 12 pont preambulumában megfogalmazott béke, szabadság és egyetértés, s ma is hasonló célokat lehet megfogalmazni.

"Mit mondhatunk ma, ha nem azt, hogy tényleg legyen béke, legyen számunkra szabadság, szuverenitás, hogy egy nép a saját érdekeit fogalmazhassa meg" - hangsúlyozta Szili Katalin. Hozzátette: ma, amikor már sokan úgy fogalmaznak, hogy csak egy "lövésre" vagyunk a harmadik világháborútól, azért küzdünk, hogy el lehessen kerülni azoknak a kalandoroknak a lépéseit, akik az (orosz-ukrán) háborúba való beavatkozásról beszélnek.

"Ebben a magyarságnak, a magyar nemzetnek nem szabad részt vennie" - szögezte le Szili Katalin, rámutatva: számunkra ma a szabadságot a béke és a biztonság jelenti, s eleink 1848-ban is azt tanították, hogy ki kell állni a saját elképzeléseinkért, s küzdelmük lehetővé tette egy akkori rendszer teljes megváltoztatását.

"Ha ezt ma megfogalmaznánk, nem azt mondanánk, hogy béke, szabadság és egyetértés, hanem azt, hogy béke, biztonság és függetlenség, szuverenitás" - emelte ki Szili Katalin. Rámutatott: ma a korparancs az, hogy küzdeni kell az egész nemzet békéjéért és biztonságáért, mert a háborúban nem születik semmi.

"Nem szabad, hogy azok az eszmék, amelyeket ma Párizstól kezdve Németországon át Lengyelországig a politikusok hangoztatnak, többséget kapjanak Európában" - hangsúlyozta Szili Katalin. Hozzáfűzte: ma olyan időket élünk, amikor a józanságra, a józan szavakra és az állhatatosságra különösen szükség van, s nem szabad hinni azoknak a hamis prófétáknak, akik úgy hirdetik a békét, hogy közben a háborút szítják, és táplálják annak eseményeit.

Szili Katalin a szombati szlovákiai államfőválasztásra utalva kijelentette: a felvidéki magyarság olyan időszakot él, amikor meg kell tudni mutatnia, hogy létezik, hogy tud együttműködni, képes összefogni egy közös célért, s fel tud mutatni egy olyan jelöltet, aki mögött mindenki felsorakozik. A hétvégi választásnak nagy a tétje, s az a júniusi európai parlamenti választás főpróbája is, amelyen a felvidéki magyar párt remélhetőleg képviselőket tud majd küldeni az EP-be, hogy a felvidéki magyarság megmutassa Brüsszelben: igenis szükség van a nemzeti kisebbségek képviseletének erősítésére - tette hozzá.

Felidézte: nyolcszáz éve annak, hogy II. András magyar király önrendelkezést, autonómiát biztosított az erdélyi szászoknak, s most rá kell mutatni erre az eseményre, hogy Európa számára is világos legyen: a magyar királyok már akkor olyan kiváltságokat biztosítottak, amit Európa harminc éve képtelen megadni, biztosítani a magyarság és általában az európai nemzeti kisebbségek számára.