Idén a legnagyobb figyelem nem a fal felépítésére, hanem a kerek évforduló miatt a fal 1989-es lebontására irányul, azonban az ünneplés mellett nem szabad megfeledkezni a várost kettéosztó határőrizeti rendszer és Németország megosztottsága áldozatairól sem - emelte ki Michael Müller, Berlin kormányzó polgármestere.

A tartományi rangú város vezetője a Bernauer Strassén lévő központi emlékhelyen koszorúzott, miután ökumenikus imádságot tartottak az emlékhely szomszédságában álló Megbékélés kápolnában, amely az egykori határsávban - a keleti és nyugati szektor közötti, elaknásított földsávban - épült, a Megbékélés-templom helyén, amelyet a keletnémet határrendőrség 1985-ben felrobbantott.

A szociáldemokrata politikus aláhúzta, hogy a fal áldozatai miatt átélt gyász és a fal ledöntése által kiváltott öröm összetartozik, egyazon közös emlékezet része. Berlin mint "a szabadság városa" azt üzeni a világnak, hogy a szabadság iránti vágyat nem lehet elnyomni falakkal, de meg is kell küzdeni a szabadságért.

Hangsúlyozta: augusztus 13. arra figyelmeztet, hogy a szabadság elveszhet, méghozzá - amint a berliniek 58 évvel ezelőtt érezték - beláthatatlanul hosszú időre.

Ezért "meg kell becsülni a szabadság értékét, és tudatosítani kell, hogy a szabadságot, a demokráciát és a jogállamot meg kell védeni" - fogalmazott Berlin kormányzó polgármestere a városháza közleménye szerint.

A határőrizeti rendszert az NDK-ból az NSZK-ba, és így Nyugat-Berlinbe is irányuló menekülthullám miatt építették fel. A két Németország megalapításától, 1949-től a fal felépítéséig nagyjából 3 millióan menekültek az NDK-ból Nyugatra, a legtöbben Nyugat-Berlinen keresztül, mert a nagyvárosban szinte egyáltalán nem volt ellenőrzés a keleti és a nyugati szektorok határán.

A fal 1989. november 9-ig osztotta ketté a várost és képletesen egész Európát. A 156 kilométer hosszú határőrizeti rendszeren 28 év alatt mintegy ötezren jutottak át Nyugat-Berlinbe. Több ezer embert elfogtak szökés közben, és - a fal történetét kutató közalapítvány (Stiftung Berliner Mauer) adatai szerint - 138-an életüket vesztették. Az áldozatok többségét lelőtték a keletnémet határrendőrök, mások vízbe fúltak, és voltak, akik a sikertelen szökés után a börtönben öngyilkosságot követtek el.