Az 1919 óta évente megrendezett ceremónia mindig az első világháború harci cselekményeit lezáró tűzszünet évfordulójához, november 11-hez legközelebbi vasárnapon esedékes.
A londoni parlament híres toronyórája, a Big Ben 11 órát jelző harangjátéka után a felsorakozott tömeg kétperces néma főhajtással tisztelgett a halottak emléke előtt.
A kétperces csend kezdetét és végét a brit hadsereg egy első világháborús ágyújának lövései jelezték.
Ezután helyezte el koszorúját a háborús halottak tiszteletére emelt, London kormányzati negyedének közepén álló emlékmű, a Cenotaph tövében III. Károly király, majd Vilmos trónörökös és a királyi család többi tagja, valamint a brit politika képviselői, köztük Andy Burnham munkáspárti miniszterelnök és Kemi Badenoch, az ellenzéki Konzervatív Párt vezetője.
A vasárnapi koszorúzási ceremónia után a brit fegyveres erők tízezer veteránja tartott felvonulást a Whitehallon, a londoni kormányzati negyed főutcáján, valamennyien stilizált pipaccsal az öltözetükön.
Az ilyenkor szinte mindenki által viselt pipacs - amelyet a Royal British Legion, a brit veteránszövetség önkéntesei árulnak közterületeken felállított bódékban, és a vásárlók tetszés szerinti összeget fizetnek értük - a háborús halottak emléke előtti tisztelgés fő jelképe Nagy-Britanniában egy kanadai katonaorvos, John McCrae rendkívül népszerűvé vált, 1915-ben írt verse nyomán, amely arról szól, hogy a háború dúlta flamand mezőkön mindig a pipacs virágzott ki először az elesett katonák sírjain.
A Brit Birodalom az első világháborúban csaknem 9 millió katonát mozgósított; közülük 908 ezer halt meg, több mint kétmillió megsebesült.
A 2008-ban rendezett megemlékezés volt az utolsó, amelyen még az első világháború brit veteránjai is jelen lehettek. Közülük abban az évben még hárman éltek: az akkor 112 éves Henry Allingham, a 110 éves Harry Patch és a 108 éves Bill Stone egyaránt részt vett a 2008-as emlékünnepélyen és ők koszorúztak elsőként. A következő egy évben azonban mindhárman elhunytak.
A hagyományos novemberi megemlékezés azonban már régóta nemcsak az első világháború brit áldozatainak szól; a britek ilyenkor a hadszíntereken akkor és azóta meghalt összes katona emléke előtt tisztelegnek. A második világháborúban több mint 400 ezer brit és gyarmati katona vesztette életét, és 1945 óta is 16 ezer brit katona halt meg szolgálatteljesítés közben.
Forrás: MTI
Tetszett a cikk?
Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!