A törvény (Puerto Rico Status Act) előkészítése többek között a kongresszus Puerto Ricó-i származású - demokrata és republikánus - tagjainak kezdeményezésére kezdődött meg az év első felében.

A javaslatot azután bocsátották szavazásra, hogy az alsóház képviselői megállapodásra jutottak a hónapokkal ezelőtt megfeneklett törvénytervezetről, majd szerda este a Kongresszus alsóházának eljárási bizottsága is jóváhagyta azt.

A törvényt kezdeményező képviselők közleményükben csütörtökön úgy fogalmaztak: osztják azt a nézetet, hogy Puerto Rico nem maradhat gyarmati státuszban, és a sziget sorsáról a helyi lakosoknak kell dönteniük. Hozzátették ugyanakkor, hogy nem értenek egyet abban, mi lenne megfelelő Puerto Rico jogállását tekintve, mivel az erről szóló döntés joga egyedül az ott élőkre tartozik.

A képviselőházi szavazás után a törvény a szenátus elé kerül, amelyben 60 százalékos többségre van szükség ahhoz, hogy a jogszabály az elnök elé kerülhessen aláírásra.

Amennyiben a Puerto Rico jogállásáról szóló jogszabály törvényerőre emelkedik, akkor a helyi lakosok választhatnak, hogy a sziget önálló országgá váljon-e, vagy az Egyesült Államok teljes jogú szövetségi állama legyen, illetve maradjon-e a mostanihoz hasonlóan, az Egyesült Államok fennhatósága alá tartozó terület.

Puerto Rico jelenleg az Egyesült Államok fennhatósága alá tartozó társult állam, a szövetségi törvényhozásban nem rendelkezik szavazati joggal, de képviselője részt vehet a washingtoni törvényhozás vitáin.