A tervezet az eredeti elképzelés szerint csak a szövetségi törvényhozási képviselőség esetében vezetett volna be korlátozást. A módosítás a státusuktól függően, differenciáltan fosztaná meg passzív választójoguktól a szélsőségesnek és terroristának minősített szervezetek vezetőit, tagjait és az ezen csoportok tevékenységében részt vevő egyéb személyeket.

A tervezet kimondja, hogy az érintett szervezetek felszámolásáról vagy tevékenységük betiltásáról szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig nem választhatók meg olyan személyek, akik szélsőséges vagy terrorista szervezet alapítói, vezető testületének tagjai vagy vezetői voltak. Az egyszerű tagok esetében az eltiltás időtartama három év.

A moszkvai ügyészség április végén kezdeményezte három, Alekszej Navalnij ellenzéki politikushoz kötődő szervezet szélsőségessé minősítését. Az indoklás szerint a Navalnij Törzsei mozgalom, a Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa (FBK) és jogutódja, az Állampolgári Jogok Védelmének Alapítványa (FZPG) célja "a feltételek megteremtése az alkotmányos rend alapjainak megváltoztatásához", egyebek között a "színes forradalmak" forgatókönyvének alkalmazásával. Az ügyben folyó perben június 9-én folytatódik.

Oroszországban szeptember 19-re tűzték ki a következő parlamenti választásokat. A módosításokat az alsóház emiatt sürgősséggel vitatta meg. A jelenlévő honatyák közül 294 igennel, 38 nemmel szavazott, nyolcan pedig tartózkodtak a voksolástól. Az ellenzékből a kommunista frakció a szavazáson utasította el a módosításokat, arra számítva, hogy az alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősíti majd őket, a liberális demokraták és az Igazságos Oroszország képviselő csoportja pedig már előre jelezte, hogy nem fog szavazni a kérdésben.

Vjacseszlav Vologyin házelnök a módosításról folytatott vitában szerdán azt mondta, hogy hasonló törvényeket fogadnak már el olyan országokban, "amelyek gondolnak a jövőjükre", köztük "a demokrácia világítótornyában", az Egyesült Államokban is.

Vologyin kedden arra hívta fel a figyelmet, hogy Donald Trump volt amerikai elnök mintegy félezer olyan híve ellen indult büntetőeljárás, aki részt vett a washingtoni Capitoliumnál történt zavargásokban, és akikre "belső terrorizmus" címén 15-től 25 évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki. A házelnök úgy vélekedett, hogy Oroszország a demokrácia és a szabadság utolsó szigete a világon.

A passzív választójog analóg korlátozásáról rendelkező jelenleg hatályos törvény azok számára tiltja meg a parlementi választáson jelöltként való részvételt, akiket az orosz büntető törvénykönyv alapján szélsőségesnek minősített bűncselekmény miatt ítéltek el, és a szavazás napjáig büntetésüket még nem töltötték le, vagy nem engedték el. Súlyos és különösen súlyos bűncselekmény elkövetése esetén a tilalom a letöltés vagy a büntetés törlését követő 10, illetve 15 évig érvényes.