Az előterjesztést 276 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban.

Petro Porosenko a plenáris ülésen felszólalva elmondta, hogy megváltoztatta az előterjesztését, és nem az egész országban indítványozza bevezetni a hadiállapotot, hanem csak az Oroszországgal és a Moldovához tartozó, Ukrajna által el nem ismert szakadár Dnyeszter Menti Köztársasággal határos, valamint a Fekete és az Azovi-tengerpart mentén fekvő megyékben vezetik be.

Ezek a következő megyék: Odessza, Mikolajiv, Herszon, Zaporizzsja, Luhanszk, Donyeck, Szumi, Harkiv, Csernyihiv és Vinnicja. Eszerint a fővárosban, Kijevben nem vezetnek be hadiállapotot.

A hadiállapot - amely az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy formája, nem jelent tényleges háborús állapotot - az elnöki rendelet alapján november 28-án helyi idő szerint reggel 9 órától lép életbe és harminc napig, azaz december 27-ig tart.

Az elnök leszögezte, hogy az állampolgárok jogait a vezetés csakis orosz beavatkozás esetén fogja korlátozni.

Porosenko a nap folyamán korábban beleegyezett abba a módosításba, hogy 60-ról 30 napra csökkentse a hadiállapot időtartamát. Ezt annak érdekében tette, hogy a hadiállapot ne csússzon bele az elnökválasztási kampány időszakába, amely a választás előtt három hónappal kezdődik.

A parlament ezután 298 támogató szavazattal elfogadott egy határozatot, amely kimondja, hogy az elnökválasztást 2019. március 31-ra, vasárnapra írják ki. Az előterjesztést Andrij Parubij házelnök nyújtotta be - mint elmondta - azért, hogy eloszlasson minden kételyt az elnökválasztás megtartása körül.