A politikus 2017 óta két - rövidített - megbízatási időn keresztül volt a nyugat-balkáni ország kormányfője, így most harmadik mandátumát kezdheti meg, amennyiben a parlament is elfogadja programját.

A miniszterelnöki expozéban Ana Brnabic arra is kitért, hogy az új kormánynak reformokat kell végrehajtania az igazságügy területén, és az eddigieknél is erőteljesebben kell küzdenie a szervezett bűnözés ellen.

Mint mondta, Szerbia folytatja európai integrációját, mert csak az Európai Unió biztosíthat stabilitást az országnak és az egész térségnek. Felvetette ugyanakkor, hogy Szerbia európai jövője jelenleg két dologtól függ: csatlakozik-e az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, és elismeri-e Koszovó függetlenségét.

A 250 fős törvényhozás várhatóan szerdán is az új kormányról vitázik, az új miniszterek pedig az előzetes tervek szerint csütörtökön teszik le esküjüket.

Az kormánynak 25 minisztériuma és három tárca nélküli minisztere lesz. A 2000-ben bekövetkezett, úgynevezett demokratikus fordulat óta, azt követően, hogy az ellenzéki tüntetések után Slobodan Milosevicnek távoznia kellett a politikából, ez lesz a legnépesebb kabinet.

Aleksandar Vucic elnök előzetes bejelentése szerint az új kormány megbízatási ideje nem tart majd négy évig, 2024-ben ismét előrehozott választásokat tartanak.

Az ezredforduló óta csak egyetlen kormánynak sikerült kitöltenie mandátumát. Mirko Cvetkovic kabinetje 2008 és 2012 között irányította az országot, ám a belpolitikai kulisszatitkokat ismerő szakértők szerint ez csak azért volt lehetséges, mert Cvetkovicot a háttérből bábként irányította Boris Tadic akkor államfő, és senkinek sem állt érdekében felborítani ezt az egyensúlyt. A 2016-ban megválasztott kormány is négy évig maradt, ám némileg átalakult, és a kormányfő személye is megváltozott: Aleksandar Vucicot államfővé választották, és Ana Brnabic vette át a helyét.