A diplomata ismételten arra reagált, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter kedden ultimátumot intézett Moszkvához. Ennek értelmében az Egyesült Államok felfüggeszti az INF-szerződésből fakadó kötelezettségeinek teljesítését, ha Oroszország hatvan napon belül nem tér vissza a megállapodás tiszteletben tartásához. Washington szerint ugyanis az orosz fél megsértette a szerződést.

"Készek vagyunk az erre a dokumentumra vonatkozó párbeszéd folytatására a problémák egész komplexumáról, az ezt szolgáló formátumokban, a kölcsönös tisztelet és a szakmaiság alapján, de alaptalan vádak és ultimátumok nélkül. Az általunk megtett javaslatok ismertek, és továbbra is a tárgyalóasztalon maradnak" - mondta Zaharova.

Közölte, hogy az orosz külügyminisztérium "további tanulmányozásra" megkapta a moszkvai amerikai nagykövetségtől a szerződés felmondásának szándékát jelző dokumentumokat. Ebben - mondta - ismételten Oroszországot vádolták meg a megállapodás megsértésével. Ezt spekulációnak minősítette, és közölte, hogy Moszkvának a váddal kapcsolatban senki sem terjesztett elő bizonyítékokat.

"Ismételten megerősítjük, hogy álláspontunk változatlan arra vonatkozóan, hogy az INF-szerződés egyike a hadászati stabilitás és a nemzetközi biztonság kulcsfontosságú támaszainak" - mondta.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőháza külügyi bizottságának elnöke Facebook-bejegyzésében úgy vélekedett, Pompeo "durva ultimátumának" célja nem a tárgyalásra való felkérés, hanem az, hogy a világ és a szövetségesek előtt Oroszországot tüntesse fel felelősként az INF-egyezmény amerikai felmondása miatt. A szenátor szintén hiányolta a Moszkvával szemben felhozott vádak bizonyítását.

Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke a külföldi katonai attasék számára tartott tájékoztatóján nemcsak az európai biztonságra, hanem a hadászati stabilitás egészére is veszélyesnek nevezte az Egyesült Államoknak az INF-szerződés felmondására vonatkozó szándékát. Kilátásba helyezte, hogy Moszkva nem hagyja válasz nélkül Washington kilépését a szerződésből, és ha megtörténik, célba fogja venni azokat az országokat, amelyek területén közepes és rövid hatótávolságú amerikai rakétarendszerek vannak.

A hadseregtábornok kifejezte Moszkva reményét, hogy felújul az orosz amerikai párbeszéd a hadászati fegyverek korlátozásáról megkötött Start-3 egyezmény meghosszabbításáról. Kijelentette, hogy Oroszország mindaddig növelni fogja nukleáris erőinek kapacitását - egyebek között a Szarmat és a Jarsz rakétarendszerek hadrendbe állításával, Avangard rakétarendszerek sorozatgyártásával, a Borej-A tengeralattjárók megépítésével, valamint a hadászati rakétákat hordozó repülőgépek korszerűsítésével -, amíg az Egyesült Államok továbbfejleszti globális rakétavédelmét. Washington 2002-ben lépett ki a ballisztikus rakéták elleni védelem tilalmáról 1972-ben megkötött szerződésből.

Geraszimov szerint az Egyesült Államok igyekszik megőrizni domináns szerepét, és a többi országot kizárni a konkurenciaharcból. Azt mondta, Washington ennek érdekében a szövetségeseivel együtt átfogó feltartóztatási intézkedéseket foganatosított Oroszország ellen, amelyeket a Moszkva részéről megnyilvánuló állítólagos növekvő fenyegetéssel igyekszik indokolni. Rámutatott, hogy amíg az orosz haderő finanszírozása az elmúlt évek folyamán az 50 milliárd dolláros szinten maradt, addig azt az amerikai katonai költségvetés mintegy 14-szeresen túlszárnyalta, és 2019-re elérte a 716 milliárd dollárt.

Geraszimov a nemzetközi helyzetet a konfliktuspotenciál erősödésével, a nemzetközi terrorizmus és a radikális szélsőségesség léptékének növekedésével, a gazdasági válságjelenségek terjedésével és az energia-, víz-, élelmiszer- és egyéb forrásokért folytatott küzdelem kiéleződésével jelezte.

Donald Trump amerikai elnök október 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok fel akarja mondani az INF-szerződést, amire Moszkva "gyors és hatékony" ellenlépéseket - az európai rakétabázisok célba vételét - helyezett kilátásba.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a 9M729, Novator típusú manőverező robotrepülőgépek tesztelésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szerinte szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.