"Az orosz fél kész tanúként szerepelni az aláíráson vagy kezességet vállalni az Egyesült Államok és a tálib mozgalom közötti megállapodás végrehajtásáért, ha a felek ezzel fordulnak hozzánk" - mondta Zaharova.

"Mindezzel együtt úgy hisszük, hogy a megállapodások biztosításának nemzetközi mechanizmusát maguknak a feleknek - az Egyesült Államoknak és a tálib mozgalomnak - kell meghatározniuk, a potenciális nemzetközi kezességvállalókkal erről folytatott konzultációk mellett" - tette hozzá.

Mohamef Szohail Sahin, a tálibok katari politikai irodájának szóvivője a TASZSZ hírügynökségnek augusztus 25-én adott interjújában azt mondta, az iszlamista radikális mozgalom arra számít, hogy az Egyesült Államokkal kötendő békemegállapodást nemzetközi megfigyelők jelenlétében írják majd alá, valamint hogy Oroszország és Kína kezességet vállal majd érte.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki szerdán indiai hivatali partnerével, Szubramanijam Dzsainkarral tárgyalt Moszkvában, azt hangoztatta, hogy Oroszország továbbra is támogatni fogja az afgán kormányerőket a terrorizmus elleni harcban, mindaddig, amíg nem lesznek képesek önállóan szavatolni az ország biztonságát.

Oroszország jogelődje, a Szovjetunió fegyveres erői egy meghiúsult ideológiai és geostratégiai terjeszkedési kísérlet keretében, 1979. december 25. és 1989. február 15. között vívtak háborút Afganisztánban. Az Egyesült Államok 2001-ben, az al-Kaida terrorszervezet által végrehajtott amerikai támadások után avatkozott be a közép-ázsiai országban, megszerezve ehhez az ENSZ Biztonsági Tanácsának támogatását is. Az addig hatalmon lévő tálib rezsimet a 2001-es intervencióval megdöntötték, az amerikaiak és szövetségeseik által támogatott afgán kormányzat azonban máig harcban áll a tálibokkal.

Az amerikaiak és a tálibok Dohában, Katar fővárosában tavaly év vége óta tárgyalnak a 18 éve tartó háború lezárásáról. Múlt héten volt az egyeztetések kilencedik fordulója.

Tálib források közelinek mondják a megállapodást, amelynek értelmében az amerikai erők kivonulnának Afganisztánból, cserébe a militáns mozgalom megakadályozná, hogy az ország ismét a nemzetközi terrorizmus központjává váljon. Biztonsági szakértők szerint az Irakban és Szíriában elszenvedett katonai vereségeit követően az Iszlám Állam terrorszervezet Afganisztánba csoportosítja át erőit, ami a közép-ázsiai államok és Oroszország biztonságát is fenyegeti.

Afganisztánban jelenleg 14 ezer amerikai és 17 ezer, a NATO-misszió keretében jelen levő katonája biztosít kiképzést és tanácsadást az afgán kormányerőknek, valamint hajt végre a tálib lázadók elleni műveleteket. Oroszország támogatja az afganisztáni rendezésre irányuló erőfeszítéseket.