TV műsor

Moszkva megfellebbezi a holland ítéletet, amely 50 milliárd dollár kifizetésére kötelezi a Jukosz (Yukos) ügyében

Külföld, 2020.02.18

Három hónapon belül a holland legfelsőbb bírósághoz fog fellebbezni az orosz igazságügyi minisztérium a hágai fellebbviteli bíróság azon ítéletével szemben, amely arra kötelezi Oroszországot, hogy fizessen 50 milliárd dollár kárpótlást a Jukosz (Yukos) olajvállalat volt részvényeseinek a vállalat kisajátítása miatt - közölte a TASZSZ hírügynökséggel a minisztérium jogi képviselője.

Andrej Kondrakov, a Moszkvát a Jukosszzal kapcsolatos külföldi ügyekben képviselő Nemzetközi Jogvédő Központ vezetője szerint a holland legfelsőbb bíróság a panasz benyújtását követően várhatóan mintegy másfél éven belül fogja elbírálni az ügyet.

A hágai fellebbviteli bíróság kedden érvénytelentette az első fokú bíróság 2016-os ítéletét, és helybenhagyta az ugyancsak holland fővárosban működő Állandó Választottbíróságnak (PCA) azt a 2014-ben meghozott határozatát, amely 50 milliárd dollár kárpótlás megfizetésére kötelezte Oroszországot a Jukosz (Yukos) olajvállalat kisajátítása miatt.

Kondrakov rámutatott, hogy Oroszország eleve nem egyezett bele a választottbírósági eljárásba, és sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a fellebbviteli bíróság azt mégis jogszerűnek ítélte meg. Kifogásolta, hogy a keddi ítéletet meghozó testület figyelmen kívül hagyta azt a "tényt" is, hogy a Jukosz volt részvényesei nem voltak jóhiszemű befektetők, akik álláspontja szerint a cég eszközeit törvénytelen úton, egyebek között összeesküvés és hivatalos személyek megvesztegetése révén szerezték meg. A volt többségi tulajdonosok Kondrakov szerint adócsalást, törvénytelen tőke-kimenekítést és pénzmosást követtek el.

Az orosz állam jogi képviselője hangsúlyozta, hogy a hágai fellebbviteli bíróság ítélete ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) 2011. szeptember 20-i, a Jukosz kontra orosz állam ügyben meghozott állásfoglalásával, amely elvetette, hogy Moszkva megsértette volna az Emberi Jogok Európai Egyezményének 18. cikkét, valamint azokat a vádakat, hogy az orosz hatóságok politikailag motivált és elnyomó természetű üldöztetésnek tették ki az olajvállalatot vagy hátrányos megkülönböztetésben részesítették volna.

Az orosz igazságügyi tárca sajtóosztálya közölte, hogy Moszkva a holland legfelsőbb bíróságon semmítési eljárás keretében folytatja majd törvényes érdekeinek védelmét. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden nem kívánta kommentálni a fellebbviteli testület döntését.

A TASZSZ összegzése szerint a PCA 2014-ben tízévi mérlegelés után kötelezte Oroszországot 50 milliárd dollár megfizetésére Jukosz volt részvényesei, a Yukos Universal Ltd, a Hulley Enterprises Ltd és a Veteran Petroleum Ltd számára. A bírók szerint Moszkvának a Jukosszal szembeni fellépése megsértette az Energia Charta Egyezményt, amelyet orosz részről aláírtak ugyan, de nem ratifikáltak. Oroszország azzal az indokkal fellebbezett, hogy nem alkalmazhatók ellene egy olyan nemzetközi dokumentum rendelkezései, amelyeket a saját törvényhozása utólag nem hagyott jóvá.

A hágai kerületi bíróság 2016. április 20-án érvénytelenítette a PCA ítéletét és mentesítette Oroszországot az 50 milliárd dollár kifizetésének kötelezettsége alól. A Jukosz volt részvényesei 2016 nyarán a hágai fellebbviteli bírósághoz fordultak a választottbírósági határozat helyreállítása érdekében.

Mihail Hodorkovszkij, aki a 90-es évek közepén szerezte meg a Jukosz állami olajvállalat ellenőrző részvénycsomagját, és aki valaha Oroszország leggazdagabb emberének számított, tíz évet töltött börtönben, miután összeütközésbe került Vlagyimir Putyin elnökkel. 2003-ban letartóztatták, majd adóelkerülés és sikkasztás címén 14 év szabadságvesztésre ítélték.

Elemzések szerint Hodorkovszkij őrizetbe vétele és olajvállalatának feldarabolása fordulópont volt abban a folyamatban, amelynek során Putyin kormányzata ellenőrzése alá vonta az orosz olajágazatot, és egyre határozottabban lépett fel a nemzetközi porondon.

Az orosz államfő a komoly politikai ellenlábasának számító volt olajmágnást 2013-ban kegyelemben részesítette. Ezután Hodorkovszkij Nyugatra, Svájcba távozott, ahonnan továbbra is támadja Putyint és a Kreml politikáját.

Az orosz hatóságok 2015-ben azzal vádolták meg Hodorkovszkijt, hogy köze volt Vlagyimir Petuhov nyeftyejuganszki polgármester meggyilkolásához és a Jevgenyij Ribin vállalkozó ellen elkövetett merényletekhez. A volt oligarcha ellen Moszkva nemzetközi körözést rendelt el.

Hodorkovszkij 2017 áprilisáig a Nyitott Oroszország elnevezésű ellenzéki szervezet elnöke volt.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!