Jarovaja szerint a lett, a litván és az észt elnök a közös nyilatkozattal - amelyet "hazugnak" és "pontatlannak" minősített - a jövőre nézve "alibit" kíván teremteni magának ruszofóbiája és politikai ambíciói igazolásához. Úgy vélekedett, hogy az effajta deklarációk közvetlen kárt okoznak a béke és a biztonság jövőjének és "elhiteltelenítik a bejelentők békeszerető szándékainak őszinteségét".
Az orosz kormánypárti politikus kifogásolta, hogy a nyilatkozat elhallgatja, hogy a Hitler elleni koalíció tagjai - a Szovjetunió, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok - aktív szerepet játszottak a második világháború utáni világrend kialakításában, az ENSZ megalapításában és a nürnbergi per lebonyolításába. Hiányolta a nyilatkozatból azt is, hogy Észtország és Lettország még a Moltov-Ribbentrop paktum előtt meg nem támadási szerződést kötött Hitlerrel, aki rögtön az aláírást követő napon fogadta vezetőiket és gazdasági együttműködésről tárgyalt velük.
"A balti államok elsőkként híresültek el a nácizmus és cinkosainak rehabilitációja és a felszabadító katonák emlékműveinek lerombolása miatt" - nyilatkozott Jarovaja.
Egyúttal kifejezte meggyőződését, hogy "a szándékosan nem jóindulatú" nyilatkozat ellenére a balti népek nem felejtették el a soknemzetiségű Szovjetunió harcát a fasizmus ellen.
Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó, az Oroszországi Hadtörténeti Társaság elnöke kilátásba helyezte, hogy Moszkva nem hagyja válasz nélkül az arra irányuló a kísérleteket, hogy átírják a második világháború történetét és hogy a Szovjetuniót a náci Németország együtt tegyék felelőssé annak kirobbantásáért. Megyinszkij, aki korábban kulturális miniszter volt, kiemelte annak aktualitását és fontosságát, hogy a módosított orosz alkotmány védelmébe veszi a "történelmi igazságot" és nem hagyja elbagatellizálni a szovjet győzelem jelentőségét.
A lett, a litván és az észt elnök csütörtökön megjelent közös közleményében az hangsúlyozta, hogy a második világháború vége nem jelentett szabadságot Közép- és Kelet-Európa országai számára, és hogy az egyik totalitárius rezsimet egy másik váltotta fel, "miközben a balti országokat brutálisan beolvasztották a Szovjetunióba".
A Kersti Kaljulaid észt, Egils Levits lett és Gitanas Nauseda litván államfő által jegyzett deklaráció szerint a Szovjetunió "lehengerlő katonai erőszakot, válogatás nélküli elnyomást, tömeges deportálásokat és totális ideológiai kontrollt vezetett be" a balti országok leigázására. Emlékeztettek rá, hogy a "szovjet megszállást" több mint 60 nyugati ország nem ismerte el.
A három elnök azzal vádolta meg Moszkvát, hogy hamisan állítja be a második világháborúhoz és az Európa háború utáni felosztásához vezető történelmi eseményeket. Szerintük a "történelemhamisítás" kísérlet a jelenlegi nemzetközi rend pillérjeinek megkérdőjelezésére.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!