Nuland, aki az orosz álláspont szerint - akkor még helyettes külügyi államtitkárként - kulcsszerepet játszott a 2014-es ukrajnai politikai fordulatban, szankciólistán szerepel. Zaharova azt mondta, hogy az amerikai külügyi vezető Washington kívánságára utazik Moszkvába.

"Valóban szankciós listán szerepelt (Nuland). Ez azt feltételezi, hogy az ember nem lépheti át a határt. Ők (az amerikaiak) Oroszország diplomáciai képviselőit tették szankciós listára, ezért ezt a kérdést paritásos alapon oldottuk meg" - hangoztatta az orosz szóvivő.

Az amerikai külügyminisztérium korábban közölte, hogy Nuland hétfőn utazik Moszkvába, ahol magas rangú tisztségviselőkkel találkozik, hogy kétoldalú, regionális és globális kérdésekről tárgyaljon. Alekszej Venegyiktov, az Eho Moszkvi főszerkesztője Telegram-csatornáján azt közölte, hogy a Nuland-vizit engedélyezéséért cserébe Washington Konsztanyin Voroncovot, az orosz külügyminisztérium fegyverzetellenőrzési osztályának helyettesét vette le a beutazási tiltólistáról.

Zaharova egy szombati interjújában elmondta, hogy Victoria Nulandot az orosz külügyminisztérium részéről Szergej Rjabkov helyettes tárcavezető fogadja majd. Az is elmondta, hogy elhagyta Oroszországot a moszkvai nagykövetségnek az a három munkatársa, akit az orosz főváros rendőrsége egy hátizsák ellopásával vádolt meg. A szóvivő szerint a diplomáciai képviselet választhatott: vagy visszavonja az érintettek mentelmi jogát és engedi lefolytatni ellenük az eljárást, vagy hazautaznak az alkalmazottjai.

Az orosz médiában megjelent, videofelvételekkel is illusztrált beszámolók szerint három amerikai állampolgár - a nagykövetség őrségéhez tartozó tengerészgyalogos - szeptember 18-án egy bárban, ittas állapotban eltulajdonította egy orosz állampolgár hátizsákját. Az ügyben jelentős kárt okozó lopás címen indult eljárás, amelynek jogcímén öt évig terjedő szabadságvesztés róható ki.

Vasárnapi tévényilatkozatában egyébként Zaharova azzal vádolta meg az EU és a NATO által az orosz befolyás elleni küzdelemre létrehozott kutatóközpontokat, hogy "túlságosan elragadtatták magukat az Oroszország elleni intrikákkal" az egyes válságjelenségek, köztük az energiapiaci válság magyarázatában. Úgy vélekedett, hogy ezeknek az elemző intézeteknek hasznosabb volna a bajok valós okainak a tényeken alapuló feltárásával foglalkozniuk.

Nehezményezte, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) egyre inkább az Oroszországra való nyomásgyakorlás eszközévé válik a Nyugat kezében. Zaharova rámutatott, hogy uniós és NATO-országok képezik annak a 45 országból álló csoportnak a magját, amelynek "nincs szüksége tényekre" ahhoz, hogy megvádolja Moszkvát Alekszej Navalnij ellenzéki politikus megmérgezésével, és magyarázatot követeljen a történtekre.

A szóvivő kifogásolta, hogy az AUKUS új ausztrál-brit-amerikai védelmi partnerség tagjai a mai napig nem adtak megnyugtató választ azokra a nemzetközi közösség, egyebek között a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által feltett kérdésekre, hogy hogyan viszonyul ez az együttműködés az atomsorompó-egyezmény rendszeréhez és hogy miként változtathatja meg a regionális erőegyensúlyt az ázsiai-csendes-óceáni térségben.