TV műsor

Nacionalista jelképekkel ünnepelték a boszniai Szerb Köztársaság napját

Külföld, 2019.01.09

Nacionalista jelképekkel, katonai felvonulással és ünnepi fogadással, felvonulással rendezték meg szerdán Banja Lukában Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének, a boszniai Szerb Köztársaságnak a vitatott ünnepét.

A köztársaság napjának az ország közvéleményét megosztó ünneplését az alkotmánybíróság 2016-ban alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, ám ez azóta sem tartja vissza a boszniai szerbeket attól, hogy megtartsák legfontosabbnak tartott ünnepnapjukat.

Banja Luka utcáin több ezren gyűltek össze szerdán, hogy megtekintsék a katonai parádét, valamint a tűzoltók és különböző kulturális intézmények felvonulását. A felvonulók között voltak, akik első világháborús szerb egyenruhát viseltek és szerb zászlót lengettek.

A beszédekben a korábbi években az akkori boszniai szerb elnök, Milorad Dodik többször is az elszakadásról beszélt, ám az új elnök, Dodik párttársa, Zeljka Cvijanovic ezeket a terveket nem említette, helyette az egységben rejlő erőre helyezte a hangsúlyt.

A boszniai szerbek úgy tartják, hogy a boszniai Szerb Köztársaság 27 éve jött létre. A boszniai szerbek 1992. január 9-én próbáltak meg elszakadni Bosznia-Hercegovinától, ám törekvésük kudarcba fulladt. Ez volt a több mint százezer halálos áldozatot követelő 1992-1995-ös boszniai háború egyik közvetlen kiváltó oka. A háborút lezáró daytoni békeszerződés Bosznia-Hercegovinát két, nagy önállóságot élvező országrészre osztotta: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A két országrész között időről időre felizzanak az ellentétek.

Január 9-e vallási szempontból is fontos a szerbek számára. Az ortodox karácsony utáni harmadik nap Szent István diakónus, az első keresztény vértanú emléknapja is. A boszniai alkotmánybíróság pedig éppen azért minősítette a köztársaság napjának ünneplését diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek, mert voltaképpen kizárja az ünneplésből a szintén az országrészben élő katolikus horvátokat és a muzulmán bosnyákokat.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!