TV műsor

Navalnij - Kreml: a Moszkva elleni szankciók sürgetése de jure nem hazaárulás

Külföld, 2021.02.09

Jogi értelemben nem hazaárulás, hogy az Alekszej Navalnij által alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) amerikai és európai szankciókat sürget Oroszország ellen, de ténylegesen nyilvánvaló, hogy Oroszországban a többség negatívan viszonyul az ilyen megnyilvánulásokhoz - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában.

Emlékeztetett, hogy az FBK Joe Biden amerikai elnökhöz és Brüsszelhez is intézett hasonló tartalmú üzenetet. Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz parlamentben kezdeményezték az efféle cselekmények bűncselekménnyé nyilvánítását. Úgy vélekedett, az indítványnak nagy lesz a támogatottsága.

Peszkov "butaságnak" és "kétélű fegyvernek" nevezte az elnöki hivatal munkatársai ellen a Navalnij-ügy miatt bevezetett szankciókat. Közölte, hogy a rendőrség nem fog "fogócskázni" a Navalnij-hívek által váratlanul vasárnapra meghirdetett újabb tiltakozó akciók részvevőivel, ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy a törvényszegőket felelősségre fogják vonni.

Peszkov nem tudta megmondani, hogy tiltott tüntetéseken való részvételre való felszólításnak minősül-e az, hogy Leonyid Volkov, a Navalnij-hívek regionális törzseinek Berlinben élő vezetője Telegram-csatornáján arra buzdította az elítélt politikus támogatóit, hogy Bálint napkor vonuljanak ki házaik udvarába, és ott egy negyedórán át világítsanak feltartott mobiltelefonjuk lámpájával.

Volkov korábban bejelentette, hogy tavaszig nem lesznek újabb tüntetések. Marija Zaharova külügyi szóvivő a Vesztyi FM állami rádiónak nyilatkozva az újabb akció meghirdetését összefüggésbe hozta azzal, hogy Volkov és a Navalnij-mozgalom egy másik, Londonban élő vezetője, Vlagyimir Asurkov hétfőn részt vett egy, a brüsszeli lengyel EU-képviselet által szervezett, "lényegében NATO-országok" részvételével tartott videokonferencián.

Zaharova szerint "morális és etikai szempontból hazaárulásnak" minősíthető, hogy Navalnij hívei, akiket "a NATO-befolyás ügynökeinek" minősített, európai és amerikai szankciókat sürgetnek Oroszország ellen, mert a NATO-dokumentumok szerint Moszkva ellenségnek minősül. Rámutatott, hogy a nyugati országok számára Navalnij támogatása egyúttal lehetőséget jelent Oroszország feltartóztatására.

Volkov szerint a hétfői megbeszélésen társával együtt a Kreml-párti oligarchák ellen sürgetett szankciókat. Asurkovról egyébként az állami televíziócsatornák az elmúlt napokban többször lejátszottak egy, rejtett kamerával készített kilencéves felvételt, amelyen az aktivista egy állítólagos brit hírszerzőtől milliós anyagi támogatást kért az oroszországi tiltakozó akciókhoz.

Zaharova a keddi rádióinterjúban úgy fogalmazott: sikerült megakadályozni az Európai Uniónak azt a tervét, hogy Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselő múlt heti moszkvai látogatását "Oroszország nyilvános megvesszőzésévé" változtassák. Mint mondta, ezt azzal sikerül elérni, hogy az orosz fél a Navalnij-ügy helyett a valódi problémák megvitatását javasolta, ami meg is történt.

"Elmondok önöknek egy titkot a nyugati partnereinkről: amikor nem sikerül nekik a vesszőzés, akkor elkezdenek hisztériázni" - fogalmazott a szóvivő.

A külügyi szóvivő a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy az orosz politikára nincs befolyással a külső nyomás, és a nyugati országok "hisztériája" nem tudja megváltoztatni az ország politikai irányvonalát.

Vlagyimir Zapevalov külügyi szóvivő kedden azt mondta, hogy a külföldi diplomaták jelenléte a nem engedélyezett moszkvai és szentpétervári tüntetéseken a fogadó ország szabályainak és törvényeinek megsértéseként értelmezhető. Rámutatott, hogy ezeknek a külképviseleti alkalmazottaknak megjelenését az eseményeken "rögzítették", de őrizetbe vétel nem történt.

Moszkva a január 23-i tüntetéseken való részvétel miatt pénteken kiutasított egy-egy német, lengyel és svéd diplomatát, amire hétfőn Berlin, Varsó és Stockholm hasonló lépéssel válaszolt.

Peszkov egyébként közölte: nem felel meg a valóságnak a Reuters brit hírügynökségnek az a jelentése, miszerint az orosz vezetés több mint 500 milliárd rubelt kíván szociális kiadásokra fordítani a szeptemberben esedékes parlamenti választások előtt. A hírügynökség szerint erről Vlagyimir Putyin elnök várhatóan a közeljövőben tesz majd bejelentést (a rubel jelenleg mintegy 4 forintot ér.)
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!