"Nincsenek megtorlások, törvénytelen akciók résztvevői ellen foganatosított rendőri intézkedések vannak" -mondta.

"Volt, akit a saját döntése miatt (mert önként ment tüntetni), volt, akit felbujtók áldozataként vett őrizetbe a rendőrség és a nemzeti gárda. Nincs megtorlás. Önök elfelejtik, hogy a (rendfenntartó) munkatársak ellen számos közvetlen támadást intéztek" - tette hozzá.

Peszkov elismerte, hogy a tüntetéseken több embert vettek őrizetbe, mint amennyinek az ügyét az elkülönítő fogházak fel tudják dolgozni, ezért sokakat továbbra is a rabszállító teherautókban tartanak fogva. Megígérte, hogy a hatóságok mindent meg fognak tenni az elhelyezésük érdekében, egyúttal hozzátette: szerinte nem szabad szem elől téveszteni, hogy olyanokról van szó, akik nem engedélyezett tüntetéseken vettek részt.

A szóvivő elmondta, hogy Putyin nem készül találkozni Josep Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel, aki csütörtökön Moszkvába érkezik. Közölte, hogy a Kreml nem foglalkozik engedélyek kiadásával, ezért ha Borrell találkozni kíván Navalnijjal, akkor erre az orosz büntetés-végrehajtástól kell lehetőséget kérnie. Korábban Marija Zaharova külügyi szóvivő nyilatkozott hasonlóképpen, kizárva annak lehetőségét, hogy a diplomáciai tárca közvetítsen az EU fődiplomatája által igényelt találkozó ügyében.

Peszkov elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Egyesült Államok a Navalnij-ügy miatt várhatóan újabb szankciókat fog bevezetni Oroszország ellen. Megismételte, hogy Moszkva nem kívánja figyelembe venni az orosz jogalkalmazásra és bírói ítéletekre vonatkozó külföldi nyilatkozatokat, de kész felvilágosítást adni.

Zaharova arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ha továbbra is "a belügyeinkbe való folyamatos beavatkozás taktikáját választja", akkor Moszkva is érdeklődni fog arról, hogy hogy állnak az ügyek Amerikába. Kilátásba helyezte a téma hivatalos szintre emelését.

Peszkov elismerte: túlzott erőalkalmazásnak tartja, hogy Navalnij egyik szövetségesének, Ljubov Szobolnak egy munkatársa ellen kínzást alkalmaztak a fogdában. Sürgette, hogy az érintett tegyen feljelentést az ügyészségen, és nyújtson be keresetet a bíróságon jogorvoslatért.

Aljona Kitajeva 21 éves önkéntes, Szobol munkatársa korábban több ellenzéki kiadványnak elmondta, hogy egy moszkvai rendőrparancsnokságon ütlegelték, és nejlonszatyrot húztak a fejére, hogy elárulja mobiltelefonja kódját. A lányt február 2-án, a Navalnij-per napján vették őrizetbe.

Az elnöki szóvivő nem kívánta kommentálni, hogy szerdán 25 napi elzárásra ítélték Szergej Szmirnovot, a Mediazona ellenzéki hírportál főszerkesztőjét, a nyilvános rendezvények megtartására vonatkozó szabályok ismételt megsértése címén. Azt rótták a terhére, hogy a Twitteren január 20-án továbbított egy tréfásnak szánt üzenetet, amelyen rajta volt a három nappal később tartandó tüntetés dátuma és időpontja. Az incidens miatt több sajtóorgánum szolidaritását fejezte ki.

Oroszországban január 23-án és 31-én, valamint február 2-án rokonszenvtüntetések voltak a Németországból való hazatérése után azonnal letartóztatott, majd a felfüggesztett börtönbüntetése feltételeinek megsértése címén letöltendő szabadságvesztésre ítélt Navalnij mellett.

Az OVD-Info civil szervezet szerint a megmozdulásokon több, mint 10 ezer embert vettek őrizetbe. A csoport közölte, hogy eddig csaknem 750 embert ítéltek adminisztratív elzárásra, és több mint félezer bírságot szabtak ki a január 23-i tüntetések miatt. Az Agora jogvédő szervezet szerint a tüntetésekkel kapcsolatban félszáz büntetőeljárás indult.

A Troickij Variant című tudományos folyóirat csütörtökön közölte azt a nyílt levelet, amelyben több mint félezer orosz és külföldi tudós, köztük tíz orosz akadémikus sürgette, hogy az orosz hatóságok vonják vissza a békés tüntetésekre de facto meghirdetett tilalmat, és vessenek véget az őrizetbe vételeknek és az erő alkalmazásának demonstrálókkal szemben. Az aláírók követelték, hogy legyen vége Navalnij és munkatársai üldözésének, és tisztességesen vizsgálják ki az ellenzéki aktivista megmérgezésének ügyét, a vétkeseket pedig vonják felelősségre.

A tudósok szerint Oroszország egyelőre elmulasztotta annak lehetőségét, hogy egyesítse a tudományos elitet és a társadalmat a világjárvány elleni küzdelemre, ehelyett kísérletek történnek "a külső ellenségkép megteremtésére, ami egyenesen vezet az ország elszigetelődéséhez".

Az orosz parlament felsőházának tájékoztatáspolitikai bizottsága csütörtökön kezdeményezte egy olyan jogszabály megalkotását, amely lehetővé teszi a nem engedélyezett tüntetésekre való felhívásokat közlő közösségi médiaszolgáltatók blokkolását.

Sajtójelentések szerint egyébként Navalnijt pénteken ismét bíróság elé állítják, ezúttal egy világháborús veterán, Ignat Artyomenko becsületét és méltóságát célzó rágalmazás címén. Artyomenko megjelent egy, a tavalyi orosz alkotmánymódosítás mellett agitáló reklámfilmben, amelynek szereplőit a politikus "lakájoknak" és "az ország szégyenének" nevezte.

Navalnij szerdán a weboldalán közzétett üzenetben arra hívta fel követőit, hogy ne hagyják megfélemlíteni és félrevezetni magukat, hogy így tudják "megszabadítani" Oroszországot "egy maroknyi tolvaj megszállótól".