A nemkívánatosnak nyilvánított személyek számáról a kommünikében nem tettek említést, a Rosszija 24 hírtelevízió ugyanakkor úgy értesült, hogy mindhárom ország részéről egy-egy diplomata státusú munkatársról van szó. A külügyminisztérium szerint a három érintett a szentpétervári svéd és lengyel főkonzulátus, illetve a moszkvai német nagykövetség alkalmazottja volt.

Az orosz diplomáciai tárca bekérette a három ország diplomáciai képviseletének vezetőjét, kifejezte tiltakozását és rámutatott, hogy az érintettek részt vettek a január 23-i tüntetésekben, ami összeegyeztethetetlen a státusukkal a bécsi konvenció szerint. A külügyminisztérium kifejezte reményét, hogy Svédország, Németország és Lengyelország tiszteletben fogja tartani a nemzetközi jogot Oroszország területén.

A kiutasítás napján Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Josep Borrell-lel, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével tárgyalt Moszkvában, a megbeszélések egyik fontos kérdése Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus elítélése és a támogatására megrendezett tüntetések részvevővel szembeni hatósági fellépés volt.

Borell egy szóvivőn keresztül "erőteljesen elítélte" a kiutasításokat.

Varsóban a Rosszija 24 szerint válaszul bekérették a külügyi tárcához az orosz nagykövetet, ahol a lengyel fél külügyminiszter-helyettesi szinten adta a misszióvezető tudtára egyet nem értését.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő korábban a belügyekbe való beavatkozásnak és "önleleplezésnek" nevezte, hogy Navalnij keddi bírósági tárgyalásán több (a Rosszija 1 televízió szerint 14) nyugati nagykövetség megfigyelője jelent meg, mert szerinte azzal Oroszország feltartóztatására és a bíróra való pszichológiai nyomásgyakorlást célzó kísérlet történt. Rámutatott, hogy a diplomaták a külföldi tárgyalásokon rendszerint a saját állampolgáraikat szokták támogatni, Navalnij pedig orosz állampolgár.