Nariskin elismerte, az SZVR-nek nincsenek bizonyítékai arra, hogy nyugati szakszolgálatok részesei lennének a Navalnij-ügynek. Azt mondta, hogy az orosz belpolitikát destabilizáló "szakrális áldozat" (provokatív gyilkosság) lehetőségének kérdése egy NATO-országban - amely nem Németország volt -, a titkosszolgálatok részvételével egy évvel ezelőtt megtartott tanácskozáson, merült fel.

"Az egyik lehetőségként, mechanizmusként komoly szinten vitaták meg a +szakrális áldozat+ kérdését. Mi több, arról volt szó, hogy jó lenne, ha a +szakrális áldozat+ az ellenzéki vezetők közül kerülnek ki" - nyilatkozott.

Az állította, hogy a nyugati szolgálatok már éltek ezzel az eszközzel a volt Jugoszláviában és Ukrajnában is.

Nyugati kormányok azt állították, hogy "novicsok" típusú idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlet történt, amikor Alekszej Navanij ellenzéki politikust augusztus 20-án kórházba került Omszkban, ahonnan Berlinbe szállították át gyógykezelésre. Az orosz fél álláspontja ezzel szemben az, hogy a Navanij szervezetében nem volt méreganyag, mielőtt külföldre vitték. Moszkva bizonyítékot követelt a merényletvád alátámasztására, és kifogásolta, hogy ezeket mindeddig nem kapta meg.

Nariskin lapinterjúja szerint a Nyugat Fehéroroszországon próbálja ki Oroszország jövőbeni destabilizálásának módszereit. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a Minszk elleni fellépésben nem fedezett fel innovációt a "színes forradalmak" két-három évtizede sok országban alkalmazott technológiájához képest.

Az orosz kémfőnök szeptemberben hivatalos bejelentést tett, miszerint az Egyesült Államok kulcsszerepet játszott a fehérorosz elnökválasztás utáni eseményekben.

Nariskin a RIA Novosztyinak nyilatkozva azt mondta, az SZVR "érzékeli" a török hírszerzés jelenlétét a hegyi-karabahi konfliktusban és látja munkájának "egyes elemeit". Közölte, hogy az általa irányított szolgálatnak "pontos információi" vannak a válságövezetben harcoló szíriai fegyveresekről.

"Hírlapi kapcsának" minősítette a Kommerszant című lapnak azt júliusi a közlését, amely szerint az SZVR azt állította volna, hogy a kémkedéssel megvádolt Ivan Szafronov újságíróként 2017-ben titkos adatokat szolgáltatott ki a cseh hírszerzésnek. Maga a SZVR csak annyit közölt, hogy Szafronov a NATO-országok egyikének játszott át adatokat.

A nyáron őrizetbe vett vádlott korábban a Kommerszant és a Vedomosztyi című lap hadiipari szakírója volt, majd a Roszkoszmosz első emberének tanácsadója lett.

Nariskin méltatta a pénteken 82. életévében elhunyt, az Oroszország Hőse érdemrenddel 2017-ben kitüntetett Jurij Sevcsenko hírszerző professzionalizmusát. Az SZVR nyugállományú ezredese, akinek nevét az orosz hírszerzés csak idén januárban tette nyilvánossá, 1969 óta kémkedett a Egyesült Államok és a NATO ellen. Saját bevallása szerint Sevcsenko az amerikai elnöki hivatal, a Központ Hírszerző Ügynökség (CIA), az amerikai külügyminisztérium, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a NATO-főhadiszállás személyzetéből szervezett be informátorokat. Tevékenységének eredményeként mintegy 300 kötetnyi "szigorúan titkos" és "cosmic" minősítésű anyaghoz tudott hozzáférni.