Afganisztánban "egyre fenyegetőbb a (biztonsági) helyzet", ezért "nincs idő bürokráciára, cselekedni kell" - áll Horst Seehofer közleményében, amely szerint a tárca a charterjáratok megszervezésétől a vízum beszerzéséig minden erőfeszítést támogat, amely azt szolgálja, hogy a németek helyi segítői a családjukkal együtt gyorsan elhagyhassák Afganisztánt.

A vízumok kiadása a külügyminisztérium feladata, amelynek vezetője, Heiko Maas egy csütörtöki televíziós interjúban elmondta, hogy eddig 2500 embernek állítottak ki vízumot, és 1500-an már meg is érkeztek Németországba.

Hangsúlyozta, hogy ebbe a 2500 fős csoportba csak a német hadsereg (Bundeswehr) segítői és családtagjai tartoznak bele.

A német segélyszervezetek és más civil szervezetek helyi munkatársaival és családjukkal együtt több tízezer emberről lenne szó - mutatott rá a külügyminiszter.

Kifejtette, hogy egy ekkora tömeg átszállítása Németországba nehezen elképzelhető, de nem is tűnik szükségesnek, mert a nemzetközi fejlesztéssel, segélyezéssel foglalkozó szervezetek továbbra is dolgoznak Afganisztánban, méghozzá helyi munkatársakkal.

Németország is évi 435 millió euróval (155 milliárd forint) támogat stabilizációs és fejlesztési programokat, és "ezt a pénzt valahogy fel kell használni helyben" - mondta Heiko Maas a ZDF országos köztelevíziónak.

Az utolsó német katonai egység június végén tért haza Afganisztánból, lezárva a Bundeswehr csaknem húsz évig tartó küldetését.

Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások következtében indított, NATO-vezetésű afganisztáni műveletekben, vagyis az úgynevezett Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (Resolute Support - RS) munkájában. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban.

A szövetségi parlament (Bundestag) fennhatósága alatt álló hadsereg nagyjából 12,5 milliárd eurót fordított a műveletekre.

Az afganisztáni biztonsági helyzet május óta romlik, a tálibok offenzívája miatt. A radikális iszlamista felkelők a nemzetközi haderő kivonulását kihasználva átfogó offenzívát indítottak a kormányerők ellen, azóta nagy területeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket. Péntekre a tálib lázadók elfoglalták Afganisztán második legnépesebb városát, Kandahárt, és elesett Hilmend tartomány fővárosa, Laskargáh is.