Mint mondta, a politikában kompromisszumokra van szükség, túl kell lépni a múlt sérelmein, és meg kell akadályozni a helyzet elfajulását, és véleménye szerint a politikai egyeztetésnek nem lehet része a fenyegetőzés és az erőszak. A német védelmi miniszter főként Szerbia és Koszovó viszonyára utalt ezzel, a kettejük közti kapcsolat ugyanis az utóbbi hónapokban nagyon megromlott. Legutóbb Pristina azon döntése okozott felháborodást Belgrádban, amellyel megtiltotta a dinár használatát a jelentős részben szerbek lakta Észak-Koszovóban.

Boris Pistorius emlékeztetett arra, hogy két nappal ezelőtt Koszovóban járt, ahol a párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet, és arra kérte a vezetést, hogy az intézkedéseket fokozatosan vezessék be a további feszültségek elkerülése érdekében. Hozzátette: folytatni kell a Szerbia és Koszovó közötti, uniós közvetítéssel folyó párbeszédet az európai integráció érdekében. "A megállapodásokban foglaltakat folytatni kell, illetve meg kell valósítani" - szögezte le.

Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök a közös sajtótájékoztatón kiemelte: a német tárcavezetővel egyetértettek abban, hogy a térség békéje és stabilitása nemcsak az itt élők, de egész Európa számára döntő jelentőségű, és senkinek sem áll érdekében a feszültségek gerjesztése.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt nem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban azóta sem történt.