Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az 1989-es romániai forradalom kezdetének 31. évfordulóján tartott, interneten közvetített temesvári megemlékezés és konferencia végén fejtette ki véleményét a nemzeti kisebbségek és a diktatúrák összefüggéseiről.

Arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében demokráciák és diktatúrák közösen alkották meg a nemzetközi jogot, és a demokráciáknak többet kell adniuk, mint amennyit a közös norma rögzít. Úgy vélte: a demokráciáknak annyi jogot kell adniuk, amennyit a nemzeti közösségek kiharcolnak maguknak. Szerinte ez a helyzetfelismerés jelöli ki az elkövetkező időszakra a feladatokat.

Németh Zsolt arra is kitért, hogy a kisebbségiek általában a diktatúrák halmozottan hátrányos helyzetű polgárai, és ez a kérdés az aktuálpolitikában a Kína területén élő ujgur és tibeti kisebbség vonatkozásában éleződik ki. Arra figyelmeztetett ugyanakkor, hogy "a világ legnagyobb proletárdiktatúrájában" is autonóm területeken élnek a nemzeti kisebbségek. Olyan területeken, amilyen például a Maros Magyar Autonóm Tartomány volt az 1950-es, 1960-as években Romániában.

"Utóbbi ellentmondásos volt, de mégis, a meglétét mai napig hiányolják az erdélyi magyarok" - jelentette ki Németh Zsolt. Szerinte a nyugati demokráciáknak figyelniük kell arra, hogy az autoriter rendszerekben beinduló demokratizálódási folyamatok során nem föltétlenül kell megszüntetni az egyes nemzeti közösségek számára létrehozott területi autonómiákat.

Az évfordulón mutatták be Tőkés László Kiútkeresés a hazugság világából című könyvét. Az 1989 előtt írt tanulmányában az erdélyi szerző azt mutatta be, hogy miként működött a diktatúra a református egyházban. Méltatói elmondták, a könyv jó lenyomata az akkori viszonyoknak.

A Kisebbségek elnyomása a diktatúrában című online konferencia keretében megtartott előadásában Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy Romániában a kommunista diktatúra kiépítése egyben egy bürokratikus államnemzet építését jelentette, amely társadalmi és nemzeti alapon is szembement az erdélyi magyarság érdekeivel. Ennek megfelelően a kommunizmussal szembeni magyar ellenállás is kettős volt. Szerinte 31 évvel ezelőtt Temesváron a kommunizmus elleni harc találkozott az erdélyi magyarság fennmaradásáért folytatott harcával.

Marius Oprea történész szerint a magyarokat jóval nagyobb arányban figyelte meg a kommunista politikai rendőrség, a Securitate, és az esetek többségében teljesen alaptalanul irredentának minősítette őket. A történész az általa publikált, 1988-as marosvásárhelyi pártdokumentumra is kitért, amely feladatul szabta, hogy az iparosítás jelszava alatt román családokat kell betelepíteni a városba, és ötven százalék fölé kell emelni a románok arányát a székely városban.

Marius Oprea szerint az a tény, hogy 31 éve mindezek ellenére sok román sietett Tőkés László segítségére, védelmére, azt jelzi, hogy mindig van lehetőség a megértésre, a változásra.