Az M1-en szerdán bemutatott filmben felidézték, hogy a német mezőgazdasági termelők azért kezdték el a tiltakozó akciójukat, mert az Olaf Scholz vezette kormány 480 millió eurót akar elvonni az agráriumból egyebek mellett azért, hogy folytassa a migránsok és Ukrajna támogatását. Pedig a megszorítások és a mindent elárasztó ukrán agrártermékek a gazdák szerint már most is a megélhetésüket fenyegetik. A tiltakozások tetőfokán 30 ezer ember, több ezer traktor és munkagép csatlakozott a tüntetőkhöz. A tiltakozók transzparenseiken a balliberális kormányt bírálták.

A gazdákhoz fuvarozók is csatlakoztak, az autópályákon kilométereken át álltak a kamionok. A főváros közlekedése szinte teljesen megbénult. Ami a legjobban fáj a gazdáknak, hogy a nekik eddig járó mezőgazdasági gázolajkedvezményt elvenné az Olaf Scholz vezette úgynevezett jelzőlámpa koalíció és az eddigi zöld rendszámú mezőgazdasági vontatók után is kellene útdíjat fizetni.

A gazdák és a fuvarozók követelése körülbelül 800 millió eurót tesz ki. Azt mondják, hogy nincs a német költségvetésben ennyi erre. Azonban Ukrajna támogatására több milliárd euró van és körülbelül 700-800 millió euróba kerülne a berlini kancellária, Olaf Scholz irodájának felújítása.

A filmben elhangzott: az eddigi tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy az agrárium nem a balliberális német kabinet kedvenc ágazata. Például az a zöldpárti Cem Özdemir vezeti a mezőgazdasági minisztériumot, aki szerint az agrárium rettenetesen környezetszennyező ágazat, az állattenyésztéstől pedig a rosszullét kerülgeti. Ez talán annak is köszönhető, hogy egyáltalán nem eszik húst. De a kormány másik tagja, Christian Lindner pénzügyminiszter sem túl népszerű a német gazdák körében mostanában.

Az M1 filmjében egy bajor gazda azt mondta: ha tönkre megy a gazda, meghal az ország. "Mi jó termékeket akarunk előállítani, de ezt a kormány megakadályozza, pedig a politikusnak is ennie kell. Azt akarjuk, hogy értse meg végre a politika: 2 éve tönkre teszik a németeket".

"Az agrárpolitika rossz, nem rajtunk kellene spórolni. Jó lenne, ha a kormány megértené, hogy ez nem mehet így tovább" - panaszkodott a stábnak egy másik gazda, Frank Schmidt. A gazda vendégül látta az M1 stábját a Berlintől 100 kilométerre északra lévő farmján, ahol korábban szárnyasok tenyésztésével és tojástermeléssel is foglalkoztak, ám ezt az üzletágat nemrég bezárták, mert veszteséget termelt. Mostanra maradt a cukorrépa és a kukorica. Bár a legmodernebb gépek vannak a farmon, hamar kiderült, hogy a gazda borúsan látja a jövőt.

"Egy óriási versenyhelyzet van, ami egy teljesen egyenlőtlen verseny és mi kiszolgáltatottak vagyunk. Nekem 2023 volt a legrosszabb évem az elmúlt két évtizedben, súlyosbítva az egyre elviselhetetlenebb adminisztrációs terhekkel, amikor az ember azt kérdezi, hogy ennek mi értelme maradt?" - fogalmazott.

Ukrajnáról szólva Frank Schmidt megjegyezte: mindig az egyszerű emberek viselik ennek a háborúnak a terheit, teljesen mindegy melyik oldalon állnak. "Eközben minket itt elárasztanak az ukrán termékek, amiket egyáltalán nem a mi előírásaink alapján állítanak elő" - tette hozzá. Erre előbb vagy utóbb valamilyen megoldást kell találni, ahogy a háború lezárására is. Vissza kellene térni a normalitáshoz - hangsúlyozta a német gazda.

Egy kamionos az M1-nek azt mondta: ez a kormány már nem hallgat a saját polgáraira, ezért fel kell lépnünk ellene. Egy másik kamionos úgy fogalmazott: "ez egy őrület, az emberekben óriási az elégedetlenség az állammal szemben". Hozzátette: teljesen figyelmen kívül hagyják, hogy mi mit gondolunk, senkit nem érdekel az amit mondunk, csak nevetnek rajunk, pedig ennél sokkal több dolognak kellene történnie.

Németországban 10 éve folyamatosan emelkedik a szegénységben élők száma - erre a következtetésre jutott a Hans Böckler Alapítvány 2022-es jelentésében. A stáb felkeresett egy ételosztást is, ahol láttak nyugdíjasokat, láthatóan beteg embereket, kisgyermekeseket és fiatal ukrán menekültek is.

A német társadalmi problémákat tetézi a gazdaság gyengélkedése. A legfrissebb statisztikai adatok alapján tavaly a német gazdaság a leggyengébb volt a nagy euróövezeti országok között. Sőt a G7-es országok Németország lesz az egyetlen, amely 2023-ban zsugorodott és a 2024-es német növekedés is jóval a fejlett országok átlaga alatt marad.

Mindezek mellett Németország a 2015-ös menekültválság óta nem fogadott be annyi menekültet, mint tavaly. Az országban jelenleg több mint 3 millió menekült él. A menedékkérők száma idén 70 százalékkal emelkedett a tavalyihoz képest, az EU-ban beadott kérelmek 60 százalékát Németországban nyújtották be. Szakértők arra is rámutatnak, hogy az az érv is látványosan megdőlt, hogy a migrációt a növekvő munkaerőhiány indokolja, hiszen a menedékkérők többsége nem dolgozik. Csak Berlinben mintegy 1,5 millió eurót költenek a migránsok elhelyezésére és ellátására naponta. Ez évente 547 millió eurót tesz ki, és ezek a költségek csak az egykori Tempelhof és Tegel repülőtereken található két érkezési központra, valamint tíz szállodára és szállásra vonatkoznak. A Tempelhofon a havi költségek migránsonként 7400 eurót tesznek ki, majdnem annyit, mint egy parlamenti képviselőé a kormányban - hangzik el az M1 filmjében.