Ez lesz a 2008-ban függetlenné vált ország második népszámlálása, és a koszovói statisztikai hivatal szerint azért lesz nagyon fontos, mert kiderül belőle, hogy egy évtized alatt a tömeges kivándorlás mekkora lélekszámcsökkenést okozott.

"A népszámlálás pontos és teljes demográfiai, társadalmi-gazdasági és földrajzi adatokat szolgáltat, amelyek elengedhetetlenek a megalapozott döntéshozatalhoz minden szinten" - hangsúlyozta Albin Kurti miniszterelnök.

A népszámlálást 2021 óta többször is elhalasztották a különböző belpolitikai nehézségek, választások, és a Szerbiával fennálló feszült viszony miatt.

Koszovóban a legutóbb 2011 áprilisában tartottak népszámlálást. Akkor 1 739 825 lakosa volt az országnak, az állampolgárok 92,93 százaléka albánnak, 1,47 százaléka pedig szerb nemzetiségűnek vallotta magát.

Az 1939-es népszámlálás szerint Koszovóban 276 ezer szerb és 167 ezer albán élt, hét évvel később viszont 287 ezer albánról és 167 ezer szerbről számolt be a statisztika. 1991-ben már a lakosság 82 százaléka volt albán.

A szerbek száma az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktust követően kezdett el drámaian csökkenni az akkor még Szerbia déli tartományaként ismert területen. Amikor Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, további nagyszámú szerb kisebbség távozott a térségből.

A 2024-es népszámlálás eredményeit várhatóan a jövő év első felében közlik.