A felmérések a Katalán Szocialista Párt (PSC) szűk előnyét jelzik a jelenleg kormányzó függetlenségi Katalán Köztárasági Baloldal (ERC) és az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) előtt, de a három párt között olyan kevés a különbség, hogy lényegében bármelyik az élen végezhet.

A győzelem azonban egyikük esetében sem elegendő a kormányalakításhoz. A pártok nem nyilatkoztak lehetséges koalíciós együttműködésekről, a kampány során inkább az került előtérbe, hogy kivel és miért nem alakítanának kormányt.

Például a katalán parlamentbe várhatóan bejutó négy katalán szeparatista párt közös nyilatkozatot írt alá arról, hogy egyikük sem lép kormányra a szocialistákkal.

Ugyanakkor a függetlenségi táborban feszülő ellentéteket jól mutatja, hogy az Együtt Katalóniáért listavezetője már meg is kérdőjelezte a Katalán Köztársasági Baloldal valódi szándékát a megállapodás betartására, mivel azt nem a párt elnökjelöltje írta alá.

A függetlenségi mozgalom a 2017-es alkotmányellenes népszavazás óta sokat vesztett lendületéből az elszakadást képviselő pártok megosztottsága, közös víziójuk hiánya miatt, amely a kampányban is szembetűnő volt. A választás egyik nagy kérdése, hogy vajon a szeparatista erőknek többsége lesz-e a törvényhozásban.

Tíz éven belül ötödször szavaznak parlamentjük összetételéről a katalánok, akik közül ezúttal 5,6 millióan jogosultak választásra. A részvételi arányt 54 és 62 százalék közé teszi a felmérések. Legutóbb, 2017 decemberében 79 százalékos volt a szavazók aránya.

Katalóniában azután írtak ki előrehozott tartományi parlamenti választásokat, hogy tavaly szeptember 28-án a spanyol legfelsőbb bíróság eltiltotta közhivatal betöltésétől Quim Torra elnököt, ugyanis megsértette a közintézményekre vonatkozó politikai semlegesség elvét a 2019-es tavaszi országos parlamenti választásokat megelőzően.

A voksolást most a koronavírus járvány miatt rendkívüli egészségügy óvintézkedések közepette tartják meg, amelynek részeként például a szavazóhelyiségeket többször fertőtlenítik a nap folyamán, kézfertőtlenítőket helyeznek ki, plexi térelválasztókat állítanak fel, az igazolványokat érintésmentesen, tálcára helyezve ellenőrzik, a várakozóknak pedig nem az épületekben, hanem a szabadban kell majd sorba állniuk. A maszkviselés kötelező.

A szavazóhelyiségek reggel kilenc és este nyolc óra között tartanak nyitva, az utolsó egy órában azok mehetnek szavazni, aki igazolt koronavírus-fertőzöttek, vagy gyanús esetnek számítanak, mert közeli kapcsolatba kerültek fertőzött személlyel.

A szavazatszámláló bizottság tagjainak erre az egy órára teljes egészségügyi védőöltözetet kell felvenniük a nap közben használt arcmaszkon és gumikesztyűn kívül.

A szavazóhelyiségekbe kisorsolt 82 ezer bizottsági tag közül minden eddiginél többen, 31 ezren kértek felmentést a feladat alól a központi választási bizottságtól (JEC) főként egészségügyi állapotukra, vagy a fertőzés szempontjából veszélyeztetett csoportba tartozó hozzátartozó ellátására hivatkozva.

A választás zavartalan lebonyolítására több mint 14 ezer rendfenntartót mozgósítottak, háromezerrel többet mint a legutóbbi regionális parlamenti választáskor.