A migrációval kapcsolatban a miniszterelnök leszögezte: a magyarok nem kívánják követni más ország, köztük Franciaország útját.

"Nincs teljes garancia arra, hogy a kultúrák keveredésével valami jobbat kapunk, mint a saját hagyományos társadalmunk" - fogalmazott.

"Ha Önök szeretnék, csinálják! De ne kényszerítsenek arra, hogy kövessük Önöket!" - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy ha közel áll Giorgia Melonihoz, miért nem hajlandó segíteni az Olaszországba érkező migránsok ügyében Rómának, a miniszterelnök kiemelte, bár igyekszik "a lehetőségekhez mérten" segítőkész lenni, az új migrációs paktum "egyszerűen rossz út".

"Van már némi tapasztalatom migrációs ügyekben (...), Magyarországon nincsenek migránsok, és erre büszke vagyok. Olykor néhánynak sikerül átszivárognia, de előbb-utóbb visszaszorítjuk őket" - fogalmazott.

Elmondta, a kormány célja, hogy senki ne jusson Magyarországra a magyar hatóságok engedélye nélkül, hozzáfűzve, ezt kellene követnie minden európai államnak.

Kiemelte, a menedékkérőknek a törvények értelmében Magyarországon kívül, "például Szerbiában kell várakozniuk a kérelmük elbírálásig", leszögezve: ez az egyetlen jó módszer a bevándorlás kezelésére.

"A végső megoldás az, hogy senki nem léphet európai területre a hatóságok engedélye nélkül" - jelentette ki, figyelmeztetve arra, hogy ha a migránsok ez előtt jutnak be Európába, "sosem lehet őket visszaküldeni".

Arra a kérdésre, mely szerint ha Meloni repülőgépet kérne Magyarországtól annak érdekében, hogy visszaküldhesse a migránsokat Afrikába, mit tenne, a kormányfő azt felelte: "már vagy százszor javasoltam neki".

Az EU-s migrációs politikával kapcsolatban elmondta azt is, hogy ha az Európai Bizottság migrációs válságot hirdet, akkor - a biztonsági záradék értelmében - Magyarországra is küldenének bevándorlókat, vagy Budapestnek fizetnie kell.

"Nos, rendben, hajlandó vagyok fizetni, ha az EU legalább 30 százalékát átvállalja a határvédelemre fordított költségeinknek. Mert több mint kétmilliárd eurót költünk a határok védelmére" - jelentette ki.

Az európai nemzeti erőkkel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, számos európai ország "demokráciadeficittel" küzd, mert az emberek a politikára immár úgy tekintenek, hogy az teljes mértékben az elit ügye, s úgy vélik, az ő véleményüket már nem hallgatják meg és nem tisztelik. Ezért fordulnak az eliten kívüli tömörülések felé.

Kiemelte, Európában kétféle hagyomány alakult ki a nemzeti szuverenitás kérdésében: az első a Római Birodalom öröksége, a centralizált út, melyet Németország és Franciaország követ az uniós politikában. A másik a rómaiak bukása utáni államok kialakulásával jött létre, s amely "az imperialista megközelítés ellen van".

"Ez a két dinamika mozgatja az EU-t, a centralista és a nemzeti szuverenitást szem előtt tartó; amikor ezek egyensúlyban vannak, az EU jól működik" - szögezte le, hozzátéve, hogy ez az egyensúly addig létezett, amíg Nagy-Britannia az EU tagja volt.

A Brexittel ez az egyensúly felbomlott, London kiválása meggyengítette Közép-Európát - mondta, hozzátéve, hogy ez az oka a nemzeti szuverenitást zászlóra tűző, olykor szélsőséges elemek erősödésének.

A jogállamiság kérdésére kitérve Orbán Viktor kiemelte: az EU működéséről szóló szerződés nem tartalmazza a jogállamiság definícióját. Ám ahelyett, hogy az államok közösen fogalmaznák meg, "a jogállamiság politikai fegyverré vált azok kezében, akik egy központosítottabb Európai Unióra törekednek".

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország ellen akkor indult jogállamisági eljárás, amikor a Fidesz kilépett az Európai Néppártból (EPP).

"Ártatlanok vagyunk, ugyanakkor sebezhetők is"- fogalmazott, és figyelmeztetett: a jogállamiságot komolyabban kéne venni annál, mintsem hogy politikai fegyverként használják.

Kiemelte: Magyarország alaptörvénye tiszteletben tartja a hatalmi ágak szétválasztását, a vallásszabadságot is.

Szóba került emellett a Fidesznek a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vezette Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsaládjához való csatlakozása, mellyel kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, az ügyben folynak az egyeztetések, és Budapest örülne, ha tag lehetne, akár a nyári EP-választások előtt, akár utána.

Jelezte azonban, hogy a Marine Le Pen pártját, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülést (RN) is tagjai között tudó Identitás és Demokrácia (ID) pártcsalád is "közel áll a Fideszhez", és sajnálatát fejezte ki, amiért az ECR és az ID mind ez idáig nem egyezett meg az együttműködésben.

"Ha a nem hagyományos jobboldali pártok nem hajlandóak együttműködni, sosem kerülünk többségbe" - figyelmeztetett.

Az EP-választásokkal kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott, lehet esély az uniós politikában bekövetkező fordulatra, mert "az EU alapvető céljait a liberális elit, az uralkodó elit, a brüsszeli bürokraták már nem képviselik".

Emlékeztetett arra, hogy az EU a béke és a jólét ígéretét jelenti. "Most nincs béke, és a jólét sem nőtt", ezért eljött az idő, hogy a mainstream politikán kívüli pártok, "a nem hagyományos jobboldali pártok" vegyék át a vezetést a szervezeten belül, "hogy helyreállítsák a békét, a biztonságot és növeljék a jólétet".