A tárcavezető elmondta: Moszkva anyagokat gyűjtött arról, hogy az európai országok nagykövetségei hogyan készülnek az orosz elnökválasztásra. Mint mondta, a képviseletek beavatkozási mechanizmusokat hoztak létre, "támogató projekteket" indítottak az orosz rendszeren kívüli ellenzék javára, a nagykövetségeknek pedig ehhez nincs joguk.

"Mi, miután összegyűjtöttük ezeket az információkat, talán másfél héttel ezelőtt, meghívtuk az Európai Unió összes nagykövetét egy velem való találkozóra, ahol külügyminiszterként egyszerűen el akartam mondani a nagyköveteknek, a diplomáciai képviseletek vezetőinek, hogy a legjobb szándékkal azt tanácsoljuk, hogy ne foglalkozzanak ilyesmivel" - mondta a miniszter.

"És mit gondolnak? Két nappal a tervezett esemény előtt, a találkozó előtt, küldtek nekünk egy jegyzéket. +Úgy döntöttünk, hogy nem megyünk el.+ El tudják képzelni a diplomáciai szintű viszonyt olyan államokkal, amelyek nagykövetei félnek eljönni egy találkozóra annak az országnak a miniszterével, ahová akkreditálták őket?" - tette hozzá.

Az állami Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM) hétfői közlése szerint az oroszok 70 százaléka biztosan, 10 százaléka pedig valószínűleg részt vesz az elnökválasztáson. 4 százalékuk valószínűleg, 6 pedig biztosan nem voksol majd. 10 százalékuk még bizonytalan. Az országos telefonos felmérést március 2-4. között végezték egy 1600 fős, felnőtt, reprezentatív mintán.

Az orosz parlament felsőháza március 17-re írta ki az elnökválasztást. A Központi Választási Bizottság (CIK) úgy döntött, hogy a választást március 15. és 17. között rendezik meg. Ez lesz az Oroszországi Föderáció történetében az első háromnapos elnökválasztás.

A szavazólapon négy jelölt neve fog szerepelni: Vlagyimir Putyin hivatalban lévő elnöké (függetlenként indult), Vlagyiszlav Davankové (Új Emberek párt), Nyikolaj Haritonové (Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja) és Leonyid Szluckijé (Oroszországi Liberális Demokrata Párt).