"A tanács tevékenysége a nyugati résztvevők (Dánia, Izland, Norvégia, Finnország, Svédország és az Európai Unió) hibájából 2022 márciusa óta gyakorlatilag megbénult. A finn elnökség a rotáció elvének megsértésével nem erősítette meg készségét, hogy 2023 októberében átadja a BEAC vezetését Oroszországnak, meghiúsítva a szükséges előkészítési tevékenységet" - mutatott rá indoklásában az orosz diplomáciai tárca.

"A jelenlegi körülmények között kénytelenek vagyunk bejelenteni az Oroszországi Föderáció kilépését a BEAC-ból" - hangzott a közlemény.

A moszkvai külügyminisztérium szerint Szergej Lavrov tárcavezető erről értesítést küldött a tagállamokbeli hivatali partnereinek, Josep Borrellnek, az uniós diplomácia vezetőjének, valamint a norvégiai Kirkenes városában működő Nemzetközi Barents Titkárságnak.

"Meggyőződésünk, hogy a pillanatnyi politikai konjunktúra, amelyet észak-európai szomszédaink követnek, nem felel meg a sarkvidéken lakók hosszú távú érdekeinek. A Barents-tengeri együttműködés felépítményének összeomlásáért a felelősség teljes mértékben +partnereinket+ terheli" - hangsúlyozta a minisztérium.

A tárca rámutatott, hogy "Oroszország folytatja nemzeti feladatainak megvalósítását Északon".

"Továbbra is nyitottak vagyunk az interakcióra mindenkivel, aki konstruktív beállítottságú, kész az egyenlő párbeszédre és a kölcsönösen előnyös közös munkára" - állt a dokumentumban.

Az orosz külügyminisztérium emlékeztetett rá, hogy a tanács három évtizede "a határokon átnyúló együttműködés hasznos és hatékony formája", amely hozzájárul a béke és a stabilitás fenntartásához Északon, a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődéshez, a környezetvédelemhez, a kulturális és humanitárius kapcsolatok és az emberek közötti kapcsolatok erősítéséhez, beleértve az őslakos népekét is.