Míg 2013 első negyedévében mintegy 4,3 millió pár jegyeztette be házasságkötési szándékát a hatóságoknál, 2018 első negyedévére ez a szám 3 millióra esett vissza, vagyis öt év alatt 29,5 százalékkal csökkent a házasodni készülők száma. A felmérések szerint ráadásul a házasságkötések előfordulását tekintve szembetűnő különbség figyelhető meg Kína fejlettebb és elmaradottabb területei között; minél fejlettebb egy régió, annál alacsonyabb arányban házasodik a lakosság. 2018-ban például országos viszonylatban Sanghajban és a körülötte elterülő Csöcsiang tartományban volt a legalacsonyabb a házasodási kedv, ezzel szemben az országos lista élén szerepelt a Tibeti Autonóm Terület, keleti szomszédja, Csinghaj tartomány, a keleti Anhuj és a délnyugati Kujcsou tartomány, melyek mind kevésbé fejlett régiónak számítanak.

A polgári ügyek minisztériuma 2018-ban kiadott statisztikájából kiderül az is, hogy míg 2012 előtt a házasságkötésre regisztrálók zömében a 20-24 éves korosztályból kerültek ki, az utóbbi években már a 25-29 éves korosztály vezeti a házasulandók listáját - a regisztrálók 36,9 százaléka került ki ebből a korcsoportból 2017-ben.

Lu Csie-hua, a Peking Egyetem szociológia tanszékének professzora a China News-nak elmondta: a gazdasági fejlődés következtében a különböző generációk házassággal kapcsolatos nézeteiben szembetűnő változás érhető tetten. A szakértő rámutatott: a nyolcvanas és kilencvenes években született fiatalok esetében egyre gyakoribb jelenségnek számít, hogy későn, vagy akár egyáltalán nem házasodnak. Hozzátette: ezzel párhuzamosan a társadalmi elfogadásban is változás tapasztalható; a házasság már korántsem az egyetlen elfogadottnak számító választás.

A felfogásbeli változásokon túl azonban pénzügyi megfontolások is állhatnak a házasodási kedv visszaesésében, hiszen az utóbbi időben jelentősen megemelkedtek a mindennapi élet költségei, ahogyan a gyermekvállalással kapcsolatos kiadások is - írja a China News. A Peking Egyetem felmérése szerint 2017 első szemeszterében a kínai családok általános iskolai oktatásra fordított kiadásai összesen mintegy 1904 milliárd jüant (81 460 milliárd forint) tettek ki, mely az ország 2016-os bruttó hazai termékének (GDP) 2,48 százalékát teszi ki.

A házasságkötések számának csökkenése sokakban éppen amiatt kelt aggodalmat, mert ezzel párhuzamosan a születendő gyermekek száma is csökken, márpedig, ahogy arra szakértők rámutatnak, Kína gazdasági fejlődésének fenntartása csak akkor lehetséges, ha megoldást találnak a társadalom elöregedésének problémájára. Előrejelzések szerint 2030-ra a 60 éven felüliek fogják kitenni a népesség több mint negyedét.

A kínai kormányzat tett már lépéseket a helyzet kezelésére. 2016-ban megszüntették például az 1979 óta érvényben lévő egyke politikát, és két gyermek vállalását engedélyezték családonként, 2012 óta pedig fizetett szülési szabadságot vezettek be az anyák számára.