Pásztor István: a magyar-szerb történész vegyes bizottság hamarosan bemutatja kutatási eredményeit
Külföld, 2017.11.02
Néhány hónapon belül bemutatja munkájának eredményeit a magyar-szerb akadémiai történész vegyes bizottság, és ezzel a testület munkája lezárul - emelte ki Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a vajdasági tartományi képviselőház elnöke az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett csütörtöki szabadkai megemlékezésen.
A magyar sajtónak a VMSZ elnöke azt is elmondta, megtörténtek a magyar-szerb megbékélési folyamat látványos és nagy lépései, már csak a kutatások eredményeinek ismertetése maradt hátra, amire az idei év végén, vagy a következő esztendő elején kerülhet sor először Belgrádban. A tervezett konferencián Áder János magyar és Aleksandar Vucic szerb elnök mondana beszédet a megbékélési folyamatról, illetve a történészek ismertetnék a többéves kutatómunka eredményeit - részletezte Pásztor István. A levéltári és helytörténeti kutatások várhatóan folytatódnak, ám további áttörő eredményre nem lehet számítani, minden kulcsfontosságú lépés megtörtént már - szögezte le.
A magyar és a szerb köztársasági elnök 2010-ben megállapodott abban, hogy felállítanak egy akadémiai vegyes bizottságot, amely a második világháborúban és azt követően elkövetett tetteket vizsgálja. A megbékélési folyamat kulcspillanata volt, amikor 2013-ban Csúrogon emlékművet állítottak a második világháborúban kivégzett ártatlan magyar és szerb áldozatok tiszteletére, amelyet Áder János magyar és Tomislav Nikolic akkori szerb elnök jelenlétében adtak át, és a két államfő közösen hajtott fejet az áldozatok emléke előtt. Egy évvel később, 2014-ben pedig - hét évtized után - megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a negyvenes években a legsúlyosabban érintett három település, Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt, Aleksandar Vucic pedig - akkor még miniszterelnökként - részt vett az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett megemlékezésen Szabadkán. Az volt az első alkalom, hogy a szerbiai vezetés a szabadkai emlékműnél lerótta kegyeletét.
Bunford Tivadar, a szabadkai városi képviselő-testület elnöke csütörtöki beszédében emlékeztetett arra, hogy a Szabadkán található, Vergődő madár nevű emlékmű annak a Szabadkáról és környékéről elhurcolt több mint ezer - főleg magyar, horvát és német - embernek állít emléket, akit 1944 őszén a temetőben végeztek ki a szerb partizánok. Az emlékmű mellett található márványtáblákon 852 áldozat neve szerepel, a táblák elkészítése óta azonban újabb 158 áldozat maradványait találták meg, és a várakozások szerint kibővítik az installációt, hogy az újonnan azonosított áldozatok nevei is felkerüljenek a márványtáblákra.
A magyar és a szerb köztársasági elnök 2010-ben megállapodott abban, hogy felállítanak egy akadémiai vegyes bizottságot, amely a második világháborúban és azt követően elkövetett tetteket vizsgálja. A megbékélési folyamat kulcspillanata volt, amikor 2013-ban Csúrogon emlékművet állítottak a második világháborúban kivégzett ártatlan magyar és szerb áldozatok tiszteletére, amelyet Áder János magyar és Tomislav Nikolic akkori szerb elnök jelenlétében adtak át, és a két államfő közösen hajtott fejet az áldozatok emléke előtt. Egy évvel később, 2014-ben pedig - hét évtized után - megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a negyvenes években a legsúlyosabban érintett három település, Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt, Aleksandar Vucic pedig - akkor még miniszterelnökként - részt vett az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett megemlékezésen Szabadkán. Az volt az első alkalom, hogy a szerbiai vezetés a szabadkai emlékműnél lerótta kegyeletét.
Bunford Tivadar, a szabadkai városi képviselő-testület elnöke csütörtöki beszédében emlékeztetett arra, hogy a Szabadkán található, Vergődő madár nevű emlékmű annak a Szabadkáról és környékéről elhurcolt több mint ezer - főleg magyar, horvát és német - embernek állít emléket, akit 1944 őszén a temetőben végeztek ki a szerb partizánok. Az emlékmű mellett található márványtáblákon 852 áldozat neve szerepel, a táblák elkészítése óta azonban újabb 158 áldozat maradványait találták meg, és a várakozások szerint kibővítik az installációt, hogy az újonnan azonosított áldozatok nevei is felkerüljenek a márványtáblákra.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!