Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője újságírói kérdésre a külügyminisztérium weboldalán közzétett írásos válaszában úgy foglalt állást: az említett emberi jogi kérdések Kína belügyei, a kínai szuverenitással és az ország területi egységével függnek össze, amelyekben semmilyen külső erő nem illetékes. Felidézte továbbá a japán fél háborús bűneit, hangsúlyozva: Japán "hírhedt az emberi jogok terén tett kihágásairól, így semmilyen joga nincs más országokat emberi jogi kérdésekben bírálni".

Csao tudatta: a kínai fél fenntartja a jogot további lépések megtételére az ügyben.

A japán parlament kedden fogadott el határozatot a "súlyos emberi jogi helyzetről" az északnyugat-kínai Hszincsiangban, valamint Tibetben, Belső-Mongóliában és Hongkongban. A szövegben egyszer sem szerepel Kína neve. A parlament továbbá felszólította a japán kormányzatot, hogy tegyen lépéseket a helyzet enyhítésére. A határozatban az áll: "Az emberi jogi ügyek nem lehetnek pusztán belügyek, mivel egyetemes értéket hordoznak, és jogosan képezik aggodalom tárgyát a nemzetközi közösség számára".

A határozat időzítése különösen érzékenynek számít, hiszen Kínában egyrészt éppen a legfontosabb hagyományos ünnepet, a holdújév beköszöntét ünnepelik, a kínai fővárosban pedig pénteken kezdődik a téli olimpia. Japán már korábban jelezte, hogy nem küld magas rangú tisztségviselőket az olimpiára, jóllehet ezt a döntést nem kapcsolták össze az emberi jogi aggályokkal, szemben azzal, ahogyan azt a többi, a pekingi sporteseménysorozat amerikai kezdeményezésű diplomáciai bojkottjához csatlakozó ország tette.