A találkozó a "szakadár erők" ösztönzését szolgálná - hangzott el a külügyminisztérium szóvivőjének sajtótájékoztatóján. Lu Kang úgy vélte, hogy rossz üzenetet hordozna a "Tibet függetlenségét támogatók és a szeparatista erők számára, egyúttal ártana a kölcsönös kínai-amerikai bizalomnak és együttműködésnek".

A külügyi szóvivő hozzátette: minden olyan kísérlet, amely hasznot kíván húzni a "tibeti ügyből", vagy a stabilitás aláásására irányul, nem lesz sikeres. Emlékeztetett rá, hogy Peking szemében a dalai láma nem egyszerűen vallási személy, hanem egy "számkivetett politikai szereplő, aki régóta használja fel a vallást szakadár és Kína-ellenes cselekmények elkövetéséhez".

Peking tehát "határozottan ellenzi" a találkozót és arra figyelmeztette Washingtont, hogy tartsa magát ígéretéhez, miszerint Tibetet Kína részének ismeri el, illetve tartózkodjon Tibet függetlenségének támogatásától.

Az 1959-es tibeti felkelés elbukása óta az indiai Daramszalában önkéntes száműzetésben élő, 81. életévében járó dalai lámával az Obama előtt hivatalban lévő három előző amerikai elnök is találkozott, a legtöbbször George W. Bush. Kína ilyen alkalmakkor mindig tiltakozott, ahogyan azt teszi, amikor bármelyik állam vezetője egy asztalhoz ül a Nobel-békedíjas vallási vezetővel.

Obama azonban 2009-ben - közelgő kínai látogatására tekintettel - elhárította a találkozót a Washingtonba látogató dalai lámával. Amerikai elnök 1991 óta először döntött így.

Obamának a mostani a negyedik találkozója a dalai lámával, legutóbb 2014-ben váltottak szót a Fehér Ház térképszobájában. Peking akkor is a találkozó azonnali elhalasztására szólította fel Washingtont. Végül tiltakozásul az éjszaka közepén a kínai külügyminisztériumba rendelték az amerikai nagykövetséget vezető diplomatát.

A kínai kormány bírálja és elutasítja a dalai láma Tibetnek nagyobb autonómiát követelő, úgynevezett "középutas" elképzelését, mert úgy értékeli, hogy az egy "állam az államban" helyzet megteremtését szolgálja, hosszú távon pedig a függetlenedést célozza meg.

A kormány a tavaly kiadott tibeti fehér könyvben hivatkozott amerikai levéltári forrásokra, amelyek szerint a dalai láma már 1951 után kapcsolatba lépett az amerikai kormánnyal és az 1959-es fegyveres lázadás idején a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) nem csak ügynököket küldött a kimenekítésére, hanem gerillákat is kiképzett, továbbá légi úton nagy mennyiségű fegyvert is juttatott a vallási vezető harcosainak.