Peking fenyegetőnek tartja az amerikai-Fülöp-szigeteki közös járőrözéseket
Külföld, 2016.04.15
Peking határozott tiltakozását fejezte ki az amerikai védelmi miniszter Manilában tett bejelentése miatt, amely szerint az Egyesült Államok rendszeressé teszi közös járőrözéseit a Fülöp-szigetekkel a Dél-kínai-tengeren, és növeli katonai szerepét a térségben.
A kínai külügyminisztérium úgy látja, hogy Kína területi szuverenitását és biztonságát veszélyeztető lépésekről van szó, miközben az Egyesült Államok és térségbeli szövetségesei Kínát vádolják agresszív fellépéssel, mesterségesen feltöltött zátonyok, szigetek militarizálásával.
Sajtójelentésekből kiderült, hogy az első amerikai-Fülöp-szigeteki közös járőrözést márciusban hajtották végre, a rákövetkezőt április hónapban.
Az Egyesült Államok azon szándékát, hogy megnöveli katonai jelenlétét a régióban, örömmel fogadták Manilában, mivel ettől egyrészt azt remélik, hogy ez elrettentő hatással lesz Kínára, amellyel területi vitában állnak, másrészt amerikai közreműködéssel, kiképzéssel az ország katonai erejét is sikerül magasabb szintre emelniük.
Ashton Carter védelmi miniszter - aki a két ország közös hadgyakorlatának végére érkezett a Fülöp-szigetekre - közölte, hogy mintegy 300 katona, köztük a légierő különleges alakulatai a harci gépekkel és helikopterekkel egyelőre a hónap végéig maradnak a délkelet-ázsiai országban, de a jövőben folyamatosan váltják majd őket.
Az Egyesült Államok ugyan már bezárta korábbi állandó támaszpontjait az országban, de a legújabb megállapodások keretében amerikai katonák öt bázist vehetnek birtokba.
A Pentagon a múlt héten azt is bejelentette, hogy 40 millió dollárt (11 milliárd forintot) biztosít Manila számára katonai célú fejlesztésekre, hírszerzői információk megosztását szolgáló technikai berendezésekre, valamint felderítő tevékenységre és tengeri járőrözésekre.
Carter azt is közölte, hogy a segély révén fejlettebb információs hálózatot építenek ki a titkos kommunikáció érdekében, a járőrhajók érzékelőket kapnak, továbbá egy pilóta nélküli felderítő léghajóval is bővül a Fülöp-szigeteki légierő.
Kína a fejleményeket fenyegetőnek tartja, és most kifejezésre juttatta, szeretné, ha az effajta katonai együttműködések nem irányulnának harmadik ország ellen, még kevésbé jelentenének támogatást azon országok számára, amelyek megkérdőjelezik Kína szuverenitását egyes tengeri területek felett. Ezzel ugyanis - fogalmaztak - fokoznák a regionális konfliktusokat és aláásnák a térségi békét és stabilitást.
Sajtójelentésekből kiderült, hogy az első amerikai-Fülöp-szigeteki közös járőrözést márciusban hajtották végre, a rákövetkezőt április hónapban.
Az Egyesült Államok azon szándékát, hogy megnöveli katonai jelenlétét a régióban, örömmel fogadták Manilában, mivel ettől egyrészt azt remélik, hogy ez elrettentő hatással lesz Kínára, amellyel területi vitában állnak, másrészt amerikai közreműködéssel, kiképzéssel az ország katonai erejét is sikerül magasabb szintre emelniük.
Ashton Carter védelmi miniszter - aki a két ország közös hadgyakorlatának végére érkezett a Fülöp-szigetekre - közölte, hogy mintegy 300 katona, köztük a légierő különleges alakulatai a harci gépekkel és helikopterekkel egyelőre a hónap végéig maradnak a délkelet-ázsiai országban, de a jövőben folyamatosan váltják majd őket.
Az Egyesült Államok ugyan már bezárta korábbi állandó támaszpontjait az országban, de a legújabb megállapodások keretében amerikai katonák öt bázist vehetnek birtokba.
A Pentagon a múlt héten azt is bejelentette, hogy 40 millió dollárt (11 milliárd forintot) biztosít Manila számára katonai célú fejlesztésekre, hírszerzői információk megosztását szolgáló technikai berendezésekre, valamint felderítő tevékenységre és tengeri járőrözésekre.
Carter azt is közölte, hogy a segély révén fejlettebb információs hálózatot építenek ki a titkos kommunikáció érdekében, a járőrhajók érzékelőket kapnak, továbbá egy pilóta nélküli felderítő léghajóval is bővül a Fülöp-szigeteki légierő.
Kína a fejleményeket fenyegetőnek tartja, és most kifejezésre juttatta, szeretné, ha az effajta katonai együttműködések nem irányulnának harmadik ország ellen, még kevésbé jelentenének támogatást azon országok számára, amelyek megkérdőjelezik Kína szuverenitását egyes tengeri területek felett. Ezzel ugyanis - fogalmaztak - fokoznák a regionális konfliktusokat és aláásnák a térségi békét és stabilitást.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!