A tárgyalást már negyedik alkalommal halasztották el, ezúttal azért, mert a másodrendű vádlott, a boszniai Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyének igazgatója nem tudott megjelenni, és az egyik bíró azt javasolta, hogy válasszák szét a két vádlott ügyét, amivel Milorad Dodik ügyvédje nem értett egyet, és a bíró eltávolítását követelte.

A meghallgatás lezárása előtt viszont Milorad Dodik kijelentette, minden lépését a daytoni békeszerződésben foglaltakkal és a boszniai alkotmánnyal összhangban tette, az ellene folyó bírósági eljárásnak politikai alapjai vannak. Magyarázata szerint azért folyik ellene eljárás, mert a boszniai Szerb Köztársaság elnökeként aláírta, és a Hivatalos Közlönyben megjelentette azt a törvénymódosítást, amelyet a többségében szerbek lakta országrész parlamentje elfogadott. Mint mondta, neki alkotmányos kötelessége volt aláírni a képviselőház által elfogadott jogszabályt.

A boszniai Szerb Köztársaság elnökét azzal vádolják, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidtnek, a nemzetközi közösség főképviselőjének a döntéseit.

A boszniai szövetségi ügyészség augusztus 11-én emelt vádat Milorad Dodik ellen a büntető törvénykönyv azon pontja alapján, amely szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető az a hivatalos személy, aki nem tartja be, nem hajtja végre vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének a döntéseit, emellett pedig eltiltják a hivatali tevékenységeitől is.

Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két részből áll, a boszniai Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni és felfüggeszteni.

Milorad Dodik az utóbbi több mint húsz évben többször is kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen, és a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia.