Közleményében az amerikai diplomácia irányítója leszögezte: "szeptember 19-én ismét életbe lépett az Irán elleni valamennyi szankció, köztük az ENSZ fegyverembargója is". Majd hangsúlyozta: az amerikai kormány készen áll arra, hogy minden "belföldi felhatalmazást igénybe vegyen bármely egyén vagy vállalat elleni szankciókra", akik vagy amelyek fegyvert szállítanak Iránnak.

A miniszter hangsúlyozta továbbá, hogy "minden nemzetnek, amely békét és stabilitást szeretne a Közel-Keleten, és támogatja a terrorizmus elleni harcot, tartózkodnia kell mindenfajta, Iránba irányuló fegyverüzlettől". Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt tíz évben minden ország - az ENSZ határozatainak megfelelően - tartózkodott attól, hogy fegyvereket adjon el Iránnak, s ha ezt tilalmat a jövőben bármely ország megszegi, akkor - amerikai álláspont szerint - a béke és a biztonság helyett a konfliktust és a feszültség szítását választja.

A 2015-ben megkötött, úgynevezett iráni atomalkunak megfelelően - amelyet Irán és hat nagyhatalom, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, Franciaország, Kína és Németország kötött meg - az ENSZ határozatban rögzítette a fegyverek Iránnak történő eladásának tilalmát. Az ezt kimondó ENSZ-határozat október 18-án jár le. Az atomalkut 2017-ben egyoldalúan felmondó Egyesült Államok azonban idén augusztusban sikertelen kísérletet tett az ENSZ Biztonsági Tanácsában e fegyverembargó meghosszabbíttatására és a korábbi, Irán elleni nemzetközi szankciók visszaállítására.

Teherán ezek után jelentette be vasárnap, hogy lejártnak tekinti az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231-es számú határozata alapján elrendelt fegyverembargót.