Megismételte álláspontját, miszerint Oroszországban nem alakultak ki stabil, nagy hagyományú politikai pártok a parlamenti köztársasági formához való átmenethez, ezért az erős elnöki hatalom hiányát megsínylené az ország. Úgy vélekedett, hogy Oroszország számára végzetes lenne, ha egy évre kormány nélkül maradna, mint Belgium.

Közölte, hogy nem kíván az alkotmánymódosítás nyomán hatalmi központtá erősödő államtanács élére állni, mert az kettős hatalom létrejöttéhez vezetne, ami szerinte szintén végzetes következményekkel járna Oroszország számára.

"Arról van szó, hogy ezt nem akarom. Nekem tetszik a munkám. De a hatalmi jogköreim megőrzéséhez egy olyan kombinációt kellene megjátszani, amely elfogadhatatlan és romboló lenne az ország számára. Ez az, amitől félek, és amit nem akarok megtenni" - mondta.

Putyin úgy vélekedett, hogy Oroszországban a hatalom leválthatóságát csak a stabilitás elérése után kell majd biztosítani.

"Most talán valóban fontosabb a stabilitás, az ország nyugodt fejlődése. De miután az ország összeszedi az önbizalmát, a forrásait. akkor nyilvánvalóan tökéletesen szükség lesz a hatalom leválthatóságának szavatolására" - mondta az elnök.

Szavai szerint az alkotmánymódosítás nem róla, hanem a jövőnek szól.

"Miért nem akarom eltörölni a(z elnöki) terminusokat? Nem magam miatt félek, én nem fogok megőrülni. Nem rólam van szó. Mert mi nem öt vagy 10, hanem legkevesebb 30, 50 évre szóló módosításokat viszünk be az alkotmányba. Ezért úgy gondolom, hogy erre a jövő érdekében van szükség" - hangoztatta.

Putyin január 15-én terjesztette elő alkotmánymódosítási csomagját. Ez az orosz alkotmány nemzetközivel szembeni prioritásának meghirdetése mellett konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket, valamint a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyát megváltoztató kezdeményezéseket is tartalmaz.

Megfigyelők szerint a változtatások lehetőséget nyújthatnak majd arra, hogy Putyin valamilyen formában hatalmon maradhasson 2024 után is, amikor le fog járni a negyedik elnöki mandátuma. Ő maga korábban ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az alkotmánymódosításnak nem célja az elnöki mandátum meghosszabbítása, és hogy ő maga nem kívánja a néhai Li Kuan Ju szingapúri miniszterelnök mintájára mentorként felügyelni a hatalmi átmenetet.

Az orosz parlament alsóháza második olvasatban várhatóan március 10-én, harmadik, végleges változatban pedig 11-én szavaz majd az alaptörvény módosításáról. Az elfogadáshoz szükség van még a felsőház jóváhagyására is.

Az elnök a törvénycsomagot a tervek szerint március 18-án, a Krím félsziget elcsatolásának - a Kreml szóhasználata szerint visszatérítésének - évfordulóján fogja aláírni.

Noha nem lenne kötelező, az alkotmánymódosításról április 22-én országos szavazást tartanak majd. Putyin korábban bejelentette, hogy a módosítás nem fog életbe lépni, ha leszavazzák.

A szövetségi törvényhozás jóváhagyása után az alkotmánymódosítást egy éven belül meg kell szavaznia a regionális parlamentek kétharmadának is.