A hágai székhelyű bíróság tájékoztatása szerint Karadzic azt kérte a beadványában, hogy engedjék szabadon, amíg meg nem születik a döntés az elsőfokú ítéletre benyújtott fellebbezéséről.

A volt elnök beadványában hangsúlyozta, hogy kérelme pozitív elbírálása esetén bármikor eleget tenne a bíróság utasításának és megjelenne a törvényszék előtt, illetve tartózkodna az eljárásban részt vevő tanúk és szakértők befolyásolásától.

Karadzicot az 1992-1995 közötti boszniai háborúban elkövetett népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt ítélte el március 24-én a Nemzetközi Törvényszék.

A boszniai szerb elnöki tisztséget 1992-től betöltő Radovan Karadzic ellen már 1995-ben vádat emeltek - az az év végén aláírt daytoni békeszerződés pedig eltiltotta hivatalától -, ő azonban éveken át bujkált, és csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban és adták ki Hágának. A következő évben kezdődött meg a hágai pere.

Karadzic megítélése Bosznia-Hercegovinában a mai napig vitatott. Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban inkább hősként tekintenek rá.