A testület szerint a parlamentnek alkotmányos joga arról dönteni, hogy a jövőben már nem illeti meg különnyugdíj a törvényhozás volt tagjait, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt, ugyanakkor szavazattöbbséggel megállapította, hogy a juttatás visszamenőleges eltörlése sértené a jogbiztonság és a szerzett jogok védelmének alkotmányos elvét, tehát továbbra is jogosultak a nyugdíjkiegészítésre azok a törvényhozók, akik a törvény kihirdetése előtt legalább egy teljes mandátumon keresztül voltak választott képviselők vagy szenátorok.

A román törvényhozók az utóbbi években többször megszavazták kiváltságaik eltörlését, de az alkotmánybíróság valamennyi alkalommal megmentette az átlagnyugdíj többszöröségére rugó speciális járandóságaikat.

A romániai törvényhozók 2015-ben szavazták meg, hogy a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése után megbízatási idejükkel arányos juttatást kérhessenek a parlamenttől, rendes nyugdíjuk kiegészítéseként. Ennek alapján egy volt törvényhozó az éppen aktuális képviselői (szenátori) illetmény mintegy negyedét kaphatja meg nyugdíjpótlékként, ha egy teljes, négyéves mandátum idején tevékenykedett a parlament tagjaként. Két teljes mandátum után a törvényhozói juttatás felére, három vagy több mandátum után pedig annak háromnegyedére jogosult.

A törvényhozói különnyugdíj havi mintegy 1000 és 3000 euró közötti összeggel növelheti az érintett mintegy 800 nyugdíjas képviselő és szenátor öregkori járandóságát. Az öregségi átlagnyugdíj havi 370 eurónak felel meg Romániában.

Romániában a nyugalmazott pilóták, törvényhozók, pénzügyőrök, katonák, rendőrök, hírszerzők, bírák és ügyészek részesülnek olyan - nem járulékalapú, hanem az állami költségvetésből finanszírozott - kiemelt járandóságban, amely többnyire lényegesen magasabb az átlagnyugdíjnál. Bukarest a nemzeti helyreállítási tervben (PNRR) vállalt kötelezettséget a nyugdíjrendszer reformjára, ennek teljesítése nélkül pedig nem hívhatja le a számára elkülönített uniós pénzforrásokat.