A Kolozsvár belvárosában, a Hunyadi (Cipariu) téren félkész állapotban lévő egyházi hajlékot az 1990-es évek elején kezdték el építeni, de lassan haladtak a munkálatokkal, az egyháznak ugyanis nincs elegendő pénze a befejezéséhez. A román parlament két háza által jóváhagyott jogszabály előírja, hogy az állam évente 3 millió lejjel (228,6 millió forint) támogatja elkészültét.

A jogszabályt a kolozsvári Vasile Dancu szociáldemokrata párti (PSD) szenátor és a kisebbségi frakció két parlamenti képviselője, Silviu Vexter és Ovidiu Victor Gant kezdeményezte, de több kormánypárti képviselő és Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei képviselője is támogatta aláírásával.

Indoklásukban emlékeztetnek: a görögkatolikus egyháznak az 1989-es romániai rendszerváltás után új templomokat kellett építeni, karitatív és szociális tevékenységét újraindítani, miután a kommunista hatalom 1948-ban megfosztotta javaitól és azokat az ortodox egyháznak adta.

A székesegyházat azon hét görögkatolikus püspök emlékének szentelték, akik a román kommunista rendszer áldozatai voltak, az akkori hatalom hitük miatt bebörtönözte, megkínozta őket, megpróbáltatások következtében 1950 és 1970 között életüket vesztették. Vértanúságukat Ferenc pápa is elismerte, 2019-es romániai látogatásán a görögkatolikus egyház erdélyi központjának számító Balázsfalván boldoggá avatta őket.

A jogszabály kezdeményezői szerint a kolozsvári templom befejezése az ide érkező zarándokok révén a vallási turizmust is fellendítené, és a városképen is javítana. Hangsúlyozzák továbbá, hogy támogatásával az állam morálisan kárpótolná a görögkatolikus egyházat az elszenvedett sérelmekért, elismerve a román társadalom fejlődésében betöltött jelentős szerepét.

A román sajtó szerint a gigantikus templom alapkövét 1991-ben tették le, építése két évre rá kezdődött el, de 2000-ben forráshiány miatt abba kellett hagyni az építkezést és módosítani a tervet, mivel tornyai túl magasak lettek volna. 2007-ben egy kápolna és számos irodahelyiség készült el, ahol a szertartások mellett karitatív, oktatási és kulturális tevékenység is zajlik.

A közel 7700 négyzetméteres területen épülő templom nyolcszögű alapterületű, három tornya és bejárata van, a tervek szerint öt szintje lesz. Építését a kolozsvári és Kolozs megyei önkormányzat is évek óta támogatja.

A romániai görögkatolikus egyház működését 1948-ban betiltotta a román kommunista hatalom. A vértanú püspököket arról igyekezett meggyőzni, hogy térjenek át az ortodox vallásra, de ők kitartottak hitük mellett és nem voltak hajlandók elszakadni Rómától. Az egyház 1989 után alakulhatott újra.

A 2021-es romániai népszámláláson a vallási hovatartozásukról nyilatkozók közül 115 ezren vallották magukat görögkatolikusnak.