Romániában 2010-ben vezették be a kötelező lakásbiztosítás (PAD) rendszerét. A 12 biztosítótársaság által létrehozott Országos Katasztrófavédelmi Alaphoz (PAID) befizetendő, szilárd építőanyagú lakásért évi 20 eurós, vályogházakért évi 10 eurós biztosítást három természeti csapás - árvíz, földcsuszamlás és földrengés - által okozott károk megtérítésére lehet felhasználni, de a kártérítés összege nem haladja meg a 20 ezer (vályogházak esetében 10 ezer) eurót.

Ahhoz, hogy egy 100 ezer eurós nagyságrendű nagyvárosi lakásért és a benne lévő javakért valós értékű kártérítést kapjon a tulajdonos, fakultatív lakásbiztosítást is kell kötnie, amelyért a portál szerint évi 100-150 eurót kérnek a biztosítók.

A PAID adatai szerint a romániai kötelező lakásbiztosítások 75 százalékát városi lakásokra kötötték meg, csaknem kétharmaduk pedig Erdélyből, Bukarestből és Munténiából származik, míg a moldvai országrész a PAD-biztosítások alig 11 százalékát, Olténia pedig alig 5,8 százalékát mondhatja magáénak.

A témával szintén foglalkozó StudiiFinanciare.ro gazdasági portál szerint az európai földrészen csak Törökországban és - a földrengések által ugyancsak veszélyeztetett - Romániában tették kötelezővé a természeti csapások elleni lakásbiztosítást, Törökország azonban pénzügyi szempontól "védettebb", hiszen ott a lakások legalább felét bebiztosították, a romániai 20 százalékhoz képest.

A lap egy friss közvélemény-kutatás adatait ismertetve hozzáteszi: Romániában a lakosság 28 százaléka készített elő magának földrengés esetére "túlélő-csomagot", annak ellenére, hogy a lakását fenyegető veszélyforrások között a megkérdezettek 50 százaléka második helyen jelölte meg a földrengést, míg 55 százalékuk tűzvésztől, 35 százalékuk pusztító vihartól, 27 százalékuk robbanástól, 24 százalékuk árvíztől, 20 százalékuk betöréstől és 14 százalékuk földcsuszamlástól félti lakását.