Koszovó teljesítette a vízumliberalizációhoz szükséges követelményeket, és az Európai Bizottság már nyáron az uniós vízumkényszer mielőbbi eltörlésére szólított fel, mindazonáltal a koszovói állampolgároknak továbbra is vízumra van szükségük ahhoz, hogy ez EU tagországaiba utazhassanak. Hashim Thaci úgy fogalmazott, hogy a labda most az uniós miniszterek térfelén pattog, és arra kérte őket, hogy mihamarabb töröljék el a vízumkényszert.

Az osztrák kancellár arról is beszélt Pristinában, hogy óvatosnak kell lenni a koszovói hadsereg megalakításával kapcsolatban, nem szabad olyan lépéseket hozni, amelyek felboríthatják a térség stabilitását.

A koszovói parlament októberben fogadta el mindazokat a törvényjavaslatokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyi biztonsági erőket hadsereggé alakítsák. A koszovói biztonsági erők könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhásokból állnak, feladatuk a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint fellépés és segítség természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén. Az ötezer hivatásos katonából és háromezer önkéntesből álló hadsereg nehézfegyverekkel is rendelkezne.

Amikor 1999-ben véget ért a koszovói háború, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa határozatban mondta ki, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő, a KFOR tartózkodhat.

Sebastian Kurz Koszovóban megismételte azt, amit egy nappal korábban Szerbiában leszögezett, vagyis hogy Belgrád és Pristina csak akkor csatlakozhat az Európai Unióhoz, ha már rendezte a viszonyát.