Milan Radoicic a múlt pénteken ismerte be, hogy ő szervezte meg azt a szeptember 24-i fegyveres támadást, amelyben egy koszovói rendőr életét vesztette. A Szerb Lista nevű koszovói kisebbségi szerb párt azóta lemondott alelnöke azt állította, hogy a belgrádi vezetésnek semmi köze sem volt az akcióhoz. Vallomása szerint társaival azért ment Észak-Koszovóba szeptember 24-én, hogy bátorságot öntsön az ott élő szerbekbe az Albin Kurti koszovói miniszterelnök "terrorjával" szembeni ellenálláshoz.

A szerbiai rendőrség kedden letartóztatta, a bíróság azonban a kihallgatása után szabadon bocsátotta a férfit, az útlevelét azonban át kellett adnia, megtiltották neki, hogy elhagyja az országot, valamint hogy belépjen Koszovó területére, illetve havonta kétszer jelentkeznie kell az illetékes rendőrségen.

A 45 éves Milan Radoicicot az ügyészség azzal vádolja, hogy az idei év januárjától kezdve a boszniai Tuzlából fegyvereket, lőszereket és robbanószereket vásárolt. A vádirat szerint a fegyvereket Belgrádban vette át, majd Koszovóba szállította, ahol elhagyatott épületekben és az erdőben rejtette el. Azzal is vádolják, hogy eddig azonosítatlan társait vezetve Észak-Koszovóban tevékenységével szeptember 24-én az ott élők életét veszélyeztette.

A belgrádi felsőbíróság elutasította az ügyészség kérését, miszerint hosszabbítsák meg a férfi fogva tartását, mert fennáll a szökés veszélye. Az ügyészség fellebbez a döntés ellen.

Észak-Koszovóban szeptember 24-én szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között alakult ki tűzpárbaj, amely egész nap tartott. Egy rendőr meghalt, egy megsebesült, három támadót pedig lelőttek.

Belgrád tagadta, hogy köze lenne a támadáshoz, ám Pristina szerint Szerbia politikailag és pénzügyileg is támogatta a fegyvereseket, a cél pedig Észak-Koszovó bekebelezése volt.

A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak, akik közül 20 magyar katona sebesült meg, többen közülük súlyosan.