Tóth Mihály arra reagált, hogy a kijevi alkotmánybíróság előző nap érvénytelenítette a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait kiszélesítő, 2012-es nyelvtörvényt.

Megjegyezte, hogy a törvény alkotmányellenesnek minősítéséről hozott döntés várható volt. Hozzátette: az is nyilvánvaló volt, hogy az alkotmánybíróság nem a törvény tartalmát, hanem a jogszabály elfogadásának eljárását vizsgálja csak. Emlékeztetett, hogy a parlamenti képviselők által benyújtott indítvány egyébként a törvény tartalmát is kifogásolta.

"Mivel a nyelvhasználat gyakorlati megvalósítását szabályozó speciális törvény jelenleg nincs, végrehajtási szabályozás csak azokon a területeken maradt meg, amelyekben erről az ágazati törvény rendelkezik. Ilyen jogszabály például az oktatási törvény 7. cikke, valamint a felsőoktatásról, illetve a közigazgatásról szóló jogszabályok, ez utóbbiak pedig kizárólag az ukrán mint államnyelv használatát engedélyezik" - fejtette ki a szakértő.

Hozzátette, hogy érvényben vannak ugyanakkor az alkotmánynak erre vonatkozó cikkei, a nyelvi charta, az 1992-es kisebbségekről szóló törvény, ám ezek mind keretjogszabályok, amelyekben nincsenek konkrét végrehajtási rendelkezések.

"Szabályozás nélkül maradt eszerint a személynevek nemzetiségi helyesírás szerinti feltüntetése a személyi okmányokban, továbbá megszűnik az a jog, hogy a kisebbségekhez tartozók az anyanyelvükön fordulhassanak beadvánnyal hivatalokhoz, valamint igényelhessék, hogy az anyanyelvükön kapjanak arra választ. Megszűnt az önkormányzatok joga arra, hogy saját hatáskörben dönthessenek arról, feltüntetik-e kisebbségi nyelveken is hivatalos dokumentumaikon a helyhatóság megnevezését, továbbá az a jog, hogy a hivatal kisebbségi nyelven is kitehesse névtábláját az épületére" - emelte ki.

Tóth Mihály elmondta, hogy az illetékes parlamenti bizottság három nyelvtörvénytervezetet már általános vitára ajánlott. Ezek közül egy - az államnyelv használatáról szóló - minden területen az ukrán használatát teszi követelőzővé. A másik kettő - amely hasonló tartalmú - engedélyezi kisebbségi nyelvek használatát, de csak azokban a községekben és városokban, ahol az érintett nemzetiségek aránya eléri a 30 százalékot, míg a 2012-es törvényben ehhez elegendő volt a 10 százalék. Nem engedélyezi viszont a 2012-es törvénnyel ellentétben az anyanyelvhasználatot a megyékben és járásokban a hivatalos szervek működésében. "Ezenfelül a települési önkormányzatoknak beadványban kell ehhez a parlament engedélyét kérnie" - hangsúlyozta a szakértő.

A szerdán alkotmányellenesnek minősített törvény még az államfői posztról leváltott Viktor Janukovics államfő elnöksége alatt született, a mögötte álló egykori Régiók Pártja két képviselője nyújtotta be. 2014 februárjában - két nappal Janukovics leváltása után - a parlament megszavazta a törvény eltörlését, ám azt az államfői tisztet ideiglenesen betöltő Olekszandr Turcsinov akkori házelnök nem írta alá, így a jogszabály mostani érvénytelenítéséig érvényben maradt. Még ugyanabban az évben 57 parlamenti képviselő beadványban fordult az alkotmánybírósághoz, hogy a testület érvénytelenítse a törvényt, amelynek tartalmával nem értettek egyet, és amelyet szerintük a házszabály megsértésével fogadtak el. Utóbbit egyebek mellett azzal támasztották alá, hogy a regisztráció szerint több olyan képviselő is szavazott a törvényről, aki a döntéshozatalkor bizonyítottan nem ült a helyén a teremben.